A reményvesztetteknek: ötven éve a washingtoni menetelésen mondta ki Martin Luther King: „Minden ember egyenlõnek született.” Gondolta volna akkor valaki, ma színesbõrû az amerikai elnök? Éppígy nem sokáig tartható, hogy másodrendû állampolgárok legyenek szülõföldjükön a székelyek.

A piacon az uborka elé kitett kétnyelvû tábláért kiszabott pénzbüntetés és az 1918-as, a kisebbségek jogairól való román fogadkozás be nem tartása egyaránt felháborodást váltott ki. - Autonómiát! - skandálta többször a sokaság. - Vagy párbeszédet folytat errõl a román hatalom, vagy sûrûsödõ demonstrációkra kell számítania. Mert ahogy teher alatt nõ a pálma, úgy ennek a hétszázezres tömbmagyarságnak az öntudata is csak erõsödik az elnyomás alatt. – hangzott el.

Négy napon belül másodszorra járta meg a fõvárost az a nem kis teherbírású kanizsai csapat, amely városunkat képviselte a Székelyek Nagy Menetelésével - a háromszéki 53 kilométeres egybefüggõ embertömeggel - egyidõben a román követség elõtt tartott tüntetésen. Szerencsés egybeesés, hogy a Városháza homlokzatán lobogó székely zászlót is magukkal vihették, hiszen azt a tatarozás miatt éppen bevonták. A rendezõ Székelyföldért Társaság és a CÖF vezetõi mellett meghallgatták a Romániából az autonómia felemlítése miatt kitiltott Bayer Zsolt és a 2006-ban összevert pap, Vértesaljai László jezsuita szavait. Az összetartozás valóságát tapasztalták meg, amikor a Kossuth Rádió jóvoltából a háromszéki helyszínrõl Izsák Balázs, az SZNT elnöke, majd a közösen énekelt magyar és székely himnusz szólt. - Nincs két magyar nemzet, csak egy magyar nemzet van. - egyetértõen hallgatták a tüntetõk.
„Tudod, fiam, mi itt rájöttünk, szebb a világ velünk, mint nélkülünk.” – idézte Borsos Tamás bácsit, a szerbiai Hertelendyfalván élõ idõs bukovinai székelyt Bayer Zsolt. Arra a kérdésére válaszolt így, hogyan tudtak megmaradni magyarnak?

Kanizsa