Bankók és pénzérmék láthatók 1848-tól napjainkig a Lendvai Galéria és Múzeum ma nyíló kiállításán Muravidéki pénzintézetek 140 éve címmel.

Alsólendva és Muraszombat elsõ takarékpénztára egyaránt 1873-ban nyílt meg, és az alapítás 140. évfordulója alkalmából 475 bankjegyet és 497 pénzérmét mutatnak be Mursics József kémikus numizmatikai magángyûjteményébõl - mondta Lendvai Kepe Zoltán, a Lendvai Galéria és Múzeum fõmuzeológusa, a kiállítás rendezõje az MTI-nek.
A tárlat ötletadója Basa Kornelija, a Nova Ljubljanska Banka lendvai kirendeltségének vezetõje volt, õ nyitja meg a december 3-ig látható kiállítást, amely a Muravidéken mûködõ pénzintézetekrõl ad történeti áttekintést.
A tárlatra belépõt 17 bankjegy 100x70 centiméteres nagyított mása fogadja, például a 100 pengõsrõl Mátyás király portréja, a kétezer forintosról a Szent korona, míg a jugoszláv dinárokról Mestrovic dombormûve a szerb parlamentrõl vagy Nikola Tesla feltalálóról Krsinic szobra - részletezte a fõmúzeológus.
Láthatók a tárlókban az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idejébõl Kossuth-bankók, és a bukás után az emigrációban tervezett pénzek eredeti próbanyomatai. 1882-ig a forint volt a fizetõeszköz, majd a korona, és van néhány példány 1926-ig, amikor bevezették a pengõt, amely 1944-45-ig volt érvényben.
Az 1926 és 1941 közötti Jugoszláv Királyság idején vezették be a jugoszláv dinárt. 1945-ben a jugoszláv királyi kormány angliai emigrációjában ugyancsak terveztek pénzt, ezek eredeti próbanyomatai láthatók a tárlaton.
A titói Jugoszláviában használt dinár 1945 és 1991 között volt érvényben. 1948-ban Tito elnök szakított a Szovjetunióval, a következõ három évben új pénzt nyomtattak dátum és sorszám nélkül, majd a készletet megsemmisítették, de néhány darab kikerült a nyomdából és ez most a kiállításon látható. Készült pénzsorozat, az úgynevezett Tito-széria az 1970-es évek végén arra az esetre, ha az elnök meghalna és polgárháború törne ki az országban, de ezt a készletet is törölték - említette a tárlat rendezõje.
Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki függetlenségét, de nem készült saját pénzzel, hanem különbözõ színû és értékû bonokat nyomtattak. 1992 szeptemberére készült el a szlovén nemzeti valuta, a tolar, majd 2006-ban bevezették az eurót.
A múzeum kiállításán külön teremben emlékérmeket és egy érmeprést is bemutatnak. A Buzád-Hahót nemzetségbõl való alsólendvai Bánffy család a legtekintélyesebb magyar fõúri család volt a 15. században, I. Ulászló király 1441-ben pénzverési jogot adott a Bánffyaknak és akkor született a Bánffy-dénár. Ez szintén szerepel a tárlaton, sõt préselni is lehet belõle - összegezte Lendvai Kepe Zoltán.

MTI - Kanizsa