Nagykanizsa településrendezését már régóta önkormányzati rendelet szabályozza, ugyanakkor mindez, illetve az ehhez kapcsolódó szabályozási terv a gyakran változó önkormányzati, vállalkozói és lakossági terület-felhasználási és építési szándékok miatt többször, és több ponton is módosult jóváhagyása óta. A változtatásra – valamint ennek közgyûlés elõtt történõ tárgyalására – az elmúlt hónapban további új igények jelentkeztek.

Egyik ilyen terület a Kaposvári út, a Téglagyári út és a Bakónaki-patak által körbezárt tömbben található, ahol a tulajdonos –egy magánszemély – kertészeti fólia és növények árusítására alkalmas telephelyet szeretne létesíteni. Ehhez viszont szükséges a településrendezési terv módosítása: az ingatlan belterületbe csatolása, mûvelésbõl való kivonása. Ugyanakkor a fõépítész, Deák-Varga Dénes szakvéleményében leírtak szerint az említett ingatlan-rész zöldterületbe van besorolva – egy 2006-os rendelet alapján – és ennek folytán a belterületbe vonással sem válna automatikusan beépíthetõvé – ehhez még a szabályozási terv módosítására is szükség lenne. Mivel az önkormányzatnak jelenleg nem fûzõdik érdeke sem e terület fejlesztéséhez, sem közcélú zöldterület kialakításához, így egyaránt szükségesnek volt a belterületbe vonás és a zöldterületi- felhasználás törlése. További fontos szempont az is, hogy törvény értelmében egy adott település beépítésre szánt területe csak olyan felhasználás céljára növelhetõ, amilyenre egy esetleges beépítés kijelölt helyszínén nincs megfelelõ terület. Viszont Nagykanizsán számos olyan ingatlan található – többek között az Ipari Park, Csengery utcai iparterület, Kiskanizsa, Vágóhíd út – ahol a kérelemben említett kertészeti vállalkozás elhelyezhetõ lenne, így a felmerült igénynek törvényi akadálya van. Továbbá városrendezési szakmai szempontból sem támogatható az elõterjesztésben szereplõ kérelem, hiszen akkor a jövõben nem lehetne lehetõség a mögöttes terület össz- városi szempontból is hasznos fejlesztésére sem.
A Csengery utca, Erdész utca és a Sörgyár utca körbefogásában lévõ területen – pontosabban a Csengery u.89/a-97.számú részén – az övezeti szabályozás megváltoztatását kérelmezte a helyszínen tevékenykedõ fémipari-hulladékfelhasználási vállalkozás vezetõje. A Csengery utca keleti oldalán álló ingatlanok kisvárosi lakóterületi övezeti besorolását nagyvárosira szerette volna módosíttatni, mivel cége nem tudja betartani – tevékenysége során – a számára engedélyezett zajkibocsátási értéket, az 50 decibelt. Az ügyvezetõ állítása szerint, így ellehetetlenül munkavégzésük, ezért kéri a telephelyükkel szemközti lakó-ingatlanok övezeti átsorolását. Ugyanis a nagyvárosi lakóterületre már 55 decibeles zajterhelési határérték vonatkozik, amit már a vállalkozás is be tudna tartani. A fõépítészi vélemény alapján az érintett négy, egyemeletes társasház és az egy ikerház helyesen kerültek anno kisvárosias lakóterületi övezetbe, más kategóriába történõ átsorolásuk alapján pedig még akár az épületmagasságukat is meg lehetne változtatni, vagy helyettük többszintes épületek is emelhetnének – ez viszont nem lenne helyes és célszerû településképi-, szerkezeti szempontból sem. Az is fontos szempont volt a döntés során, hogy a zajterhelési határok megemelésével az egykori MÁV lakások értéke is csökkenne. Így a kérelmet nem támogatta a közgyûlés most sem, bár nem újkeletû problémáról van szó, hiszen a már említett vállalkozás több alkalommal kereste fel a városvezetést: legutóbb zajgátló kerítés építésének engedélye kapcsán, amit támogatott is a testület. Azonban a cég szerint az ilyen védõ kerítés kivitelezése költséges, így erre mégsem került sor.
A határozati javaslat településrendezésre vonatkozó mindkét pontját támogatták a képviselõk, tehát az északkeleti városrészben lévõ területet nem csatolják belterületbe és nem vonják ki a mûvelés alól sem, illetve – a második esetben – nem minõsítik át a kisvárosi övezetet nagyvárosi kategóriájúvá.

Sz.Zs.