Ma 2025. 2 5.
Ágota, Ingrid, Etelka napja van.
Látogatók száma : 57273821
Ágota, Ingrid, Etelka napja van.
Látogatók száma : 57273821
Döbling
Kultúrember a jelenleg regnáló kormányfõ nevét a balatonõszödi beszéd óta nem írja ki. Ezért van a Gy.Ferenc.
Vannak nevek, emberek és tettek. És vannak más nevek, más emberek és más tettek. Az aradi hajnalon egyesek bizonyítottak. A – nem a Kazinczy értelemben vett - magyar hajnalon mások bizonyítanak. Nézzük a neveket és nézzük a tetteket. A többi majd a megvilágosodás révén kiderül. Az értse szavaim, akinek szeme és füle van hozzá.
Vannak nevek, emberek és tettek. És vannak más nevek, más emberek és más tettek. Az aradi hajnalon egyesek bizonyítottak. A – nem a Kazinczy értelemben vett - magyar hajnalon mások bizonyítanak. Nézzük a neveket és nézzük a tetteket. A többi majd a megvilágosodás révén kiderül. Az értse szavaim, akinek szeme és füle van hozzá.
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernõ, Knézich Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagysándor József, Pöltenberg Jenõ, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly gróf és Lázár Vilmos ezredes. Vajon közülük, az aradi tizenhárom tábornok közül hányan magyarok? Nem sokan. És ott van még gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, aki maga vezényelt tûzparancsot a kivégzõosztag katonáinak önnön halálakor. Meghaltak a magyar szabadságért. Pedig voltak köztük horvátok, németek, lengyelek. Bem apónak mi keresni valója volt Segesváron? Semmi. Pipázgathatott volna lengyel szépasszonyok társaságában. Nem tette. Jött és hatalmas tudásával segítette a magyar sereget.
Nézzünk egy másik listát is. Gy.Ferenc-Szilvásy György-Bajnai Gordon–Göncz Kinga-Gyenesei István–Veres János. Vajon közülük hányan magyarok? Többen, mint az aradi vértanúk közül. Egy a baj: csak papíron. Ha nem így lenne, akkor alkotmányellenesen nem kampányoltak volna a 2004. december ötödikei, a kettõs állampolgárságról szóló névszavazás ellen. Õk nyertek, a nemzet pedig veszített. Mikor és hol hoznának õk áldozatot a magyar nemzet érdekében? Soha, semmikor. Nem nagyszavakról, lózungokról van szó, hanem evidenciákról. Ezek a figurák csak egyetlen dolgot ismernek: a jobb- és a baloldalon található saját zsebet.
Gy. Ferenc arról papol, hogy gróf Klebelsberg Kuno óta nem volt akkora fejlesztés a közoktatásban, mint manapság. Hogyne. Csak hogy Hiller István nem a magánvagyonát – mint az elõbb említett vallási- és közoktatási miniszter – áldozta a közjóért, hanem a digitális táblák beszerzésében csókos haverok zsebére dolgozik. Klebelsberg kórházsort épített Szegeden, a maiak kórházak sorát zárják be. Ez így nem megy.
De térjünk vissza 1849-re. Széchenyi Istvánnal, a legnagyobb magyarral mi történt? Állandó vitában állt Kossuth-tal és végül Döblingben, idegszanatóriumban végzi. A jelenlegi, közjogi miniszterelnököt még véletlenül sem akarom hozzá hasonlítani, de a végzés tekintetében – idegzsába, metakommunikáció – kénytelen vagyok párhuzamot vonni.
De ha ez túl erõs, akkor van másik út is. Kossuthé. A torinói emigráció. A turini bölcs hatalmas vitába keveredett Deák Ferenccel. A kehidakustányi remete, a haza bölcse a húsvéti cikkre komoly választ kapott. A Cassandra-levelet. Kossuthnak rövid távon nem, de hosszú távon igaza volt. A kiegyezés nem vezetett sehová. Igazság ide, vagy éppenséggel oda, a megalkuvás nem hoz eredményt. Ezt az egykori magyar kormányzó éppúgy látta, mint a mai magyar tényleges(!) ellenzék. Azok a pártok, politikai erõk, amelyek kicsinyes módon perc-pillanatnyi érdekeik szerint nyomják a gombot a Parlamentben „sehonnai, bitang emberek”. Petõfit citáltam. Észre kellene venni az összmagyarság érdekeit.
Ennek a kormánynak mihamarabb mennie kell. Itt nincs apelláta. Hazudtak, csaltak, loptak, ahol csak tudtak. Az SZDSZ kettõs játékot játszik, az MSZP összetojta magát. Az MDF csiki-csuki alapon helyezkedik és saját sírját ássa. Nincs mese: végjáték zajlik. Arad elõtt Görgey letette Világosnál a fegyvert. Arad után tükörbe nézett. Kossuth a végsõkig kitartott és nimbusza ma is él hazánkban. Õ valóban nemzeti szabadelvû, liberális volt, nem úgy, mint mostani száj-követõi. Széchenyi, Kossuth, Deák, Görgey és Bem apó – minden összezördülésük ellenére a magyar haza javát akarták szolgálni.
Gy. Ferenc és Szilvásy, Veres és Gyenesei minden összetartozásukkal a haza ellen beszélnek.
Kossuth emigrációban, míg Széchenyi bolondokházában végezte. Ma meg mi bolondulunk meg „népvezíreinktõl”.
Csúri Ákos
Nézzünk egy másik listát is. Gy.Ferenc-Szilvásy György-Bajnai Gordon–Göncz Kinga-Gyenesei István–Veres János. Vajon közülük hányan magyarok? Többen, mint az aradi vértanúk közül. Egy a baj: csak papíron. Ha nem így lenne, akkor alkotmányellenesen nem kampányoltak volna a 2004. december ötödikei, a kettõs állampolgárságról szóló névszavazás ellen. Õk nyertek, a nemzet pedig veszített. Mikor és hol hoznának õk áldozatot a magyar nemzet érdekében? Soha, semmikor. Nem nagyszavakról, lózungokról van szó, hanem evidenciákról. Ezek a figurák csak egyetlen dolgot ismernek: a jobb- és a baloldalon található saját zsebet.
Gy. Ferenc arról papol, hogy gróf Klebelsberg Kuno óta nem volt akkora fejlesztés a közoktatásban, mint manapság. Hogyne. Csak hogy Hiller István nem a magánvagyonát – mint az elõbb említett vallási- és közoktatási miniszter – áldozta a közjóért, hanem a digitális táblák beszerzésében csókos haverok zsebére dolgozik. Klebelsberg kórházsort épített Szegeden, a maiak kórházak sorát zárják be. Ez így nem megy.
De térjünk vissza 1849-re. Széchenyi Istvánnal, a legnagyobb magyarral mi történt? Állandó vitában állt Kossuth-tal és végül Döblingben, idegszanatóriumban végzi. A jelenlegi, közjogi miniszterelnököt még véletlenül sem akarom hozzá hasonlítani, de a végzés tekintetében – idegzsába, metakommunikáció – kénytelen vagyok párhuzamot vonni.
De ha ez túl erõs, akkor van másik út is. Kossuthé. A torinói emigráció. A turini bölcs hatalmas vitába keveredett Deák Ferenccel. A kehidakustányi remete, a haza bölcse a húsvéti cikkre komoly választ kapott. A Cassandra-levelet. Kossuthnak rövid távon nem, de hosszú távon igaza volt. A kiegyezés nem vezetett sehová. Igazság ide, vagy éppenséggel oda, a megalkuvás nem hoz eredményt. Ezt az egykori magyar kormányzó éppúgy látta, mint a mai magyar tényleges(!) ellenzék. Azok a pártok, politikai erõk, amelyek kicsinyes módon perc-pillanatnyi érdekeik szerint nyomják a gombot a Parlamentben „sehonnai, bitang emberek”. Petõfit citáltam. Észre kellene venni az összmagyarság érdekeit.
Ennek a kormánynak mihamarabb mennie kell. Itt nincs apelláta. Hazudtak, csaltak, loptak, ahol csak tudtak. Az SZDSZ kettõs játékot játszik, az MSZP összetojta magát. Az MDF csiki-csuki alapon helyezkedik és saját sírját ássa. Nincs mese: végjáték zajlik. Arad elõtt Görgey letette Világosnál a fegyvert. Arad után tükörbe nézett. Kossuth a végsõkig kitartott és nimbusza ma is él hazánkban. Õ valóban nemzeti szabadelvû, liberális volt, nem úgy, mint mostani száj-követõi. Széchenyi, Kossuth, Deák, Görgey és Bem apó – minden összezördülésük ellenére a magyar haza javát akarták szolgálni.
Gy. Ferenc és Szilvásy, Veres és Gyenesei minden összetartozásukkal a haza ellen beszélnek.
Kossuth emigrációban, míg Széchenyi bolondokházában végezte. Ma meg mi bolondulunk meg „népvezíreinktõl”.
Csúri Ákos
| További hírek: |
JEGYZET ROVAT >>>
FRISS HÍREK
15:22 - Indul a Filmklub
11:44 - Évadkezdés a Hölgyklubban
09:52 - A csonthéjba zárt egészség
05:10 - Emlékül
05:05 - Idõsek sportnapja
04:39 - Fókuszban a madarak
16:16 - Ünnepi program - Október 6.
14:52 - Figyelem! Idõpontváltozás!