A költségek növekedése ellenére jövõre sem emelkednek a három éve változatlan balatoni horgászjegyárak - közölte Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója siófoki sajtótájékoztatóján.

A mintegy 40 ezresre becsült balatoni horgásztársadalomnak 10 százalékkal megnövelt pontytelepítéssel is kedvez a társaság: az idei évre elõirányzott 300 tonna helyett 330 tonna két-három nyaras pontyot telepítenek a tóba az év végéig - tette hozzá.
A vezérigazgató elmondta, hogy mindezek fedezetét az angolnafogásokból fakadó bevételek adják. A Sió-zsilipnél elhelyezett angolna-csapda zsákmánya a vízeresztésektõl függ, ezért minden évben esetleges, így nem lehetett elõre tervezni a cég költségvetésébe.
Hozzátette, hogy a cég azért is szeretne kedvezni a horgászoknak, mert ellensúlyozni akarja azokat a szigorításokat, amelyek a szeptemberben életbe lépett halgazdálkodási törvény november közepén napvilágot látó végrehajtási rendeletében várhatóak. Füstös Gábor példaként említette, hogy a tervek szerint nemcsak alsó, hanem felsõ méretkorlátozás is lesz a kifogott halaknál, illetve az eddiginél több halfaj horgászatában várható tilalmi idõszak bevezetése. Megjegyezte, hogy a változások közül többel nem ért egyet szakmailag, egyebek közt azért, mert azokat nem elõzte meg semmiféle tudományos kutatás, és mert megbonthatják a tó ökológiai rendszerét.
A balatoni horgászjegyeknél egyetlen, leginkább a helyi horgászoknak kedvezõ változást vezetnek be: a Nyugati-övcsatorna területi engedélye jövõ évtõl érvényes lesz a Kis-Balaton horgászható területére és a Fonyódi-árokra is. Változás lesz az is, hogy a január végéig kapható akciós jegyeket vásárlóknak az állam által kibocsátott fogási napló mellett a balatoni fogási naplót is vezetniük kell. Erre azért van szükség, hogy a balatoni fogási eredményekrõl a víz kezelõje közvetlenül kapjon adatokat a sikeres halgazdálkodás érdekében.
Az idei halgazdálkodási terv szerint a ponty mellett 60 ezer egynyaras süllõt, 250 ezer elõnevelt csukát, valamint kétezer növendék compót is telepítenek a tóba, ezek egy része már tavasszal vízbe került. Újdonságnak számít, hogy az idén az õshonos ragadozóhalak állományát is gyarapítják balin, sügér és harcsa kihelyezésével.
A sajtótájékoztatón Havranek Mihály halõrzési és vagyonvédelmi vezetõ elmondta, hogy a törvényi szigorításoknak is köszönhetõen az idén több orvhalászt fogtak a vízirendészettel együtt, mint a korábbi években, és nõtt a horgászati szabályok megsértése miatt indított eljárások száma is. A halõrök eddig 207 feljelentést tettek a halászati, halgazdálkodási törvény megsértése miatt, a horgászrendi szabályok megsértése okán 82 esetben jártak el, orvhalászaton 26 embert értek tetten, és összesen 5500 méternyi orvhalász hálót gyûjtöttek be.
Szó esett a kormoránokról is, amelyek egyre nagyobb problémát jelentenek a Balaton és a térség halastavainak halgazdálkodásában. Az ezres nagyságúra is felduzzadó madárrajok a becslések szerint naponta 400-500 kilogramm halat, fõként süllõt és gardát zsákmányolnak a vizekbõl. A környezetvédelmi felügyelõség évente 200-200 kormorán kilövését engedélyezi a cég két tógazdaságánál, de kérdés, hogy ez elegendõ lesz-e a jövõben, mivel a madarak száma évek óta egyre nõ a térségben. A társaság kérvényezi az illetékes hatóságnál, hogy a Balatonon is lehessen gyéríteni a jövõben a kormoráncsapatokat - hangzott el a sajtótájékoztatón.

MTI - Kanizsa