A páciensek egyharmadával kevesebbet fordítottak hálapénzre az elmúlt 12 hónapban, mint négy évvel ezelõtt, ugyanakkor a paraszolvencia intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben egy felmérés szerint.

Az egészségügyi rendszert igénybe vevõ aktív korú, hálapénzt fizetõ magyar lakosok egy fõre vetítve átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnõtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehetõ - derül ki abból a reprezentatív felmérésbõl, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.
A felmérést ismertetõ, az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a válaszadók többsége úgy véli, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét.
A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt négy év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erõsödött, elutasítottsága pedig gyengült a lakosság körében. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest 27-rõl 21 százalékra esett azok aránya, akik erkölcsileg elítélendõnek tartják a hálapénz elfogadását. Erõsödött ugyanakkor az a vélekedés, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetõképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.

MTI - Kanizsa