Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Kulturális Alapja, Zala Megye Önkormányzati Közgyûlése, Gyulaj Község Önkormányzata, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke, a Halis István Városi Könyvtár, a Kanizsai Nyomda Kft, Balikó Márta és Brenner Árpád támogatásával megjelent könyvet Kiss Jenõ, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke szerkesztette és a Czupi kiadó adta ki.

Kiss Jenõ egyetemi tanár köszöntõjét azzal kezdte, örömmel és szívesen jöttek Zalába, Nagykanizsára, melynek legfõbb oka az, hogy Ördög tanár urat tisztelik, becsülik és szeretik. Az az imponáló munka, amit felmutat, párját ritkítja.
– Sokunkban felmerülhet a kérdés – folytatta –, hogyan lehet valaki olyan kivételes tudóssá, mint Ördög tanár úr! Tulajdonképpen egyszerû a válasz: hatalmas munkabírás, végtelen szorgalom és szinte szerzetesi alázat a tehetségen túl.
A Batthyány Lajos Gimnázium vezetése, nevelõtestülete és tanulói nevében Dénes Sándor igazgató köszöntötte az iskola tudós tanárát, aki 1957-ben kezdte pályafutását az intézményben, és nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig ott tanított. Tanári munkája mellett 1962-tõl napjainkig kutatott, és nyugdíjasként még néhány évig az iskola könyvtárában dolgozott. Mint egykori tanítványa elmondta, nem magyar nyelvet és irodalmat tanított nekik, hanem pedagógiát. Õk voltak az elsõ olyan landleros osztály, akik a gyakorlati foglalkozás keretében pedagógiát tanultak, és nagy figyelemmel hallgatták a tanár úr elõadásait, aki a kutatómunkába bevonta a tanítványait is. Tisztelte a tanítványait és õk is tisztelték tanárukat. Sokat tanultak tõle. A huszonöt fõs érettségizett osztályukból többen léptek a tanári pályára.
A születésnap alkalmából kiadott kötetet Hajdú Mihály professor emeritus mutatta be, s szólt Ördög Ferenc tudományos tevékenységérõl.
– Az, hogy Ördög Ferenc a kis Tolna megyei Gyulajon született, közel hozta az emberekhez, így nemcsak a nyelvjárást ismerte meg, hanem a nyelvjárás múltját, az öregek beszédében élõ hagyományokat, emlékeket, történeteket. Nem véletlen, hogy ezek után a népnyelv, a népi gondolkodásmód, névadási szokások és a népi viselkedés vizsgálatát tûzte ki céljául. Befolyásolta a célját az is, amit kevesen tudnak, hogy segített cipelni Kodály Zoltán zenetudós, népzenekutató bõröndjét. Ördög Ferenc eleve arra rendeltetett, hogy a népnyelvvel, névadási szokásokkal, ezeken keresztül a néplélekkel foglalkozzék. A nyelvészet és névtan, ez a két irányvonala és vezérlõcsillaga Ördög Ferenc munkásságának – folytatta Hajdú Mihály. – Nyelvészeten belül a névtan, vagy a névtan és a nyelvészet. Miért nem választható el a kettõ egymástól, és miért más a nyelvészet, mint a névtan – tette fel a kérdést, s meg is válaszolta. Azért, mert a nyelvészet elsõsorban a kommunikációval, a beszéddel, az ember kifejezésmódjával, nyelvi tényekkel foglalkozik. A nyelvtan pedig azzal, hogyan azonosítja az ember a jeleket valamivel, hellyel, dologgal, személlyel. Tehát amíg az egyik a beszéd összetevõit vizsgálja, addig a másik, a névtan, a nyelven belül ezek megfelelõ azonosító szerepével, sokkal több más résztudománnyal, mint a nyelvészet. A névtanba beletartozik a történettudomány, a néprajztudomány, a szociológia és a lélektan is. Nem lehet a névtant másképp megközelíteni, csak a lelki állapoton, lelki viselkedés módon keresztül – hangsúlyozta a professzor. – Csak a lelki megközelítési módnak az eredménye Ördög Ferenc tudományos tanulmányainak gyûjteménye.
A születésnapi könyv a névtudomány számára nagyon sok új dolgot tartalmaz. A nem névtanos olvasónak elsõsorban azért érdekes, mert felnyitja az érdeklõdési körét. Tágítja a látókörét azáltal, hogy tudomást szerez róla. A tudománynak mindig az volt a feladata, hogy minél többet megtudjon az emberrõl és a környezetérõl. Egybevetjük, összehasonlítjuk az adatokat, és azt kell rendszereznie a tudósnak.
A kötetben a tanulmányok tematikailag csoportosítva szerepelnek. Elsõ helyen állnak a helynevek. A határokon kívüli területeknek, így például a Délvidéknek sokkal pontosabb helynévkutatási eredményei vannak, mint a határon belüli Magyarországnak, de ne legyünk elégedetlenek.
– Amit elértünk azt is Ördög Ferenc munkásságának és tevékeny szervezõkészségének köszönhetjük. Ez is nagy eredmény. Egy hatalmas, nagy szervezõ és tudományos tevékenység élén áll Ördög Ferenc. Egy új kutatási irányzat fûzõdik a nevéhez. A nyelvjárási névtan, a nevek nyelvjárási sajátossága. Azt, hogy a magyar nyelvterületen belül milyen neveket, névtípusokat használnak, ennek a kutatását Ördög Ferenc indította el. A néplélektan, amely 40-50 éven keresztül számûzött volt a magyar tudomány területérõl, hallatlanul érdekes gondolkodásmódbeli különbségeket mutat vidékek, embercsoportosulások gondolkodásmódja között, és ez a névtanban, a nevek megjelenésében azért nyilvánul meg világosan és érthetõen, mert a lelkét adja az elnevezéshez az ember. Mint ahogy például öt éves korában a kislány elnevezi a babáját, vagy a saját gyermekét a szülõ, nem beszélve a helyekrõl, amelyek nemzetek gondolkodásmódját tükrözik. Ebben a nemzeti gondolkodásmódban különbséget lehet tenni a magyar nyelvterületen belül is.
A közel kétórás könyvbemutató utolsó megszólalójaként Ördög Ferenc többek között elmondta: Zala Megye nyelvi szempontból kincsesbánya volt a számára és szerencséje volt, mert más volt az órabeosztása, mint a többi pedagóguskollégájának.
B.E.