„Vásár(olj)Kanizsán!” elnevezéssel termelõi vásárt szervezett a hétvégén a város önkormányzata a vásárcsarnokban. A piacon a Nagykanizsán és vonzáskörzetében tevékenykedõ helyi termelõk, õstermelõk, biotermelõk, kézmûves és élelmiszeripari terméket elõállító mesterek is helyet kaptak. A hagyományteremtés célja Magyarország és szûkebb környezetünk, a kanizsai kistérség nemzeti értékeinek bemutatása, népszerûsítése volt, a vidék ízeinek és a népi élet jellegzetességeinek bemutatásán keresztül.

A kulturális programot és a vásárt Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ nyitotta meg:

– Egy olyan kezdeményezés elsõ hivatalos programja ez a mai, amely saját értékeinkre, egészséges élelmiszereinkre, a térség kézmûveseinek minõségi termékeire akarja felhívni a figyelmet. A hungarikumokat és a Kanizsára, illetve környékére jellemzõ helyi termékeket szeretnénk bemutatni, megszerettetni, és arra biztatni önöket; vásároljanak Kanizsán! Természetesen kanizsait – hangsúlyozta a polgármester.
Amikor ezt a programot, illetve reményeink szerint sorozatot megterveztük – folytatta, az a tapasztalat vezetett bennünket, hogy még mindig nem ismerjük eléggé a közvetlen környezetünkben elõállított minõségi élelmiszereket.
Azt szokták mondani: „az vagy, amit eszel”, és ehhez hozzátehetjük azt is: „az vagy, amit veszel”.
A helyi termékek vásárlásával hozzájárulunk saját környezetünk fenntarthatóságához, hiszen minden helyben elköltött forinttal segítjük a helyi gazdaság talpon maradását, munkahelyeket õrzünk, vagy újak megteremtéséhez járulunk hozzá.
Ha saját környezetünkbõl szerezzük be a legfontosabb élelmiszereket, termékeket, akkor csökkentjük a termeléssel, illetve a szállítással, csomagolással járó környezetterhelést. Divatos kifejezéssel élve: kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk.
Az sem mellékes szempont – jegyezte meg Cseresnyés Péter, hogy a helyi termékek elõállítása kis mennyiségben, hagyományos, úgynevezett természet-közeli módszerekkel történik, így azok kevésbé terhelik meg a környezetet, a termõföldet.
A gazdasági, környezeti hatásokon túl saját egészségünk megõrzéséhez is hozzájárul a helyi termék, amelynek ismerjük az elõállítóját, tudjuk, hogy hol, milyen körülmények között termelte az adott zöldséget, gyümölcsöt, nevelte azt az állatot, amelybõl esetleg a vasárnapi ebédünk lesz. Biztosak lehetünk abban is, hogy a helyben elõállított zöldségek, gyümölcsök kevesebb tartósítószert tartalmaznak, tovább érhetnek, hiszen nem kell olyan hosszú szállítási idõt kibírniuk, mint tengeren túlról érkezõ társaiknak.
Ezek az élelmiszerek frissebbek, zamatosabbak, finomabbak, illetve sokkal több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint az importált termékek.
A helyben elõállított termékek összetevõi könnyebben ellenõrizhetõk, vagyis: „tudjuk, mit eszünk”.
Kezdeményezésünk nem valami ellen szól – fûzte tovább fenti gondolatait a városvezetõ. – Sokkal inkább valami mellett, a patrióta gazdaság megteremtéséért indul, hisz ennek az országnak, Zala megyének és Nagykanizsának is jelentõs agrárhagyományai vannak – elég például, ha csak a kiskanizsaiakra gondolunk.
Ez a vásár pedig azt bizonyítja, hogy minõségi, versenyképes helyi termékek vannak karnyújtásnyira tõlünk, csak válogatnunk kell.
Az önellátás ma már talán csak álom, bár adottságaink alapján nem is annyira utópia. Azt szeretnénk, ha egyre többen felismernék a helyben termelt, elõállított élelmiszerek elõnyeit – hozzájárulva saját életminõségükhöz és a helyi gazdaság fejlõdéséhez.
Abban bízom: egyre többen fontosnak tartják majd a mottót, amely úgy szól: vegyünk helyit – együnk helyit!
A megnyitót követõen a polgármester végigsétált a változatos, jó minõségû termékeket kínáló standok között, beszélgetett a termelõkkel és vásárolt is tõlük.
A megannyi finomság, kézmûves áru és mutatós portéka mellett a szervezõk a helyi kultúrával is kedveskedtek a vásárcsarnokba érkezõknek.
A kulturális kavalkádban fellépett a Bojtár Népzenei Együttes, a Kanizsa és Rozmaring Táncegyüttes, az Igricek, Horváth Laura népdalénekes és a Zalagyöngye Táncegyüttes. A programokkal egy idõben játszóház is várta a gyerekeket.
A vásárhoz kerekasztalbeszélgetés is kapcsolódott. Cseresnyés Péter polgármester a bevezetõ gondolataiban utalt arra is, hogyan jutottak el a „Magyarország legszebb konyhakertjei” országos versenyen elért sikereken felbuzdulva a mostani vásár megrendezéséig. Tapasztalva az érdeklõdést úgy döntöttek, havonta, de ha igény mutatkozik rá, akár hetente is lehetõséget adnak az árusításhoz a helyi termelõknek a csarnokban. Sõt, a városmarketinggel kapcsolatos beszélgetésen felvetõdött egy disznóölés ötlete is a helyi hentesek közremûködésével, melyre jó alkalom nyílna az „évnyitó” vásáron.
A vidékfejlesztés és az országimázs alapjai a nemzeti értékeink címmel Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkára tartott elõadást. Többek között szólt arról a napokban megnyílt 13 milliárd forintos pályázati forrásról, melyet a turizmus fejlesztésére lehet felhasználni. Arra kérte a vezetõséget, vegyék igénybe az EU-s pályázatokat, mert a vidéken élõk életszínvonalát emelhetik általuk.
A Hungarikumok szerepérõl a versenyképesség javításában címmel Konczér Katalin, a Nemzeti Mûvelõdési Intézet képviselõje beszélt, bemutatva azt a folyamatot is, hogyan tudunk eljutni a helyi értékek feltárásához. Ezek az erõforrások is segítik a település közösségének a fejlõdését.
Kunics Zsuzsanna történész muzeológus a nagykanizsai vásár történetének nyomában járva számtalan újdonságot, érdekességet mesélt el vetített képekkel illusztrált elõadásában. A török idõktõl kezdve felvázolta az országos hírû kanizsai piac történetét. Csodadolgok történtek Nagykanizsán a két világháború között is – jegyezte meg többek között. – A városfejlesztési terv már 1917-ben tartalmazta a piac áthelyezését a Zárda utcai vásárcsarnokba. Az Erzsébet teret dísztérré kívánták fejleszteni, a nyílt piac áthelyezését végül mégsem sikerült megvalósítania az akkori polgármesternek, mert több fontos beruházás megelõzte a kivitelezését.
A kerekasztal-beszélgetés Balogh László, az OKISB elnökének ismertetõjével zárult, melyben a Nagykanizsai Települési Értéktár Bizottság feladatait osztotta meg a hallgatósággal.

B.E.

További képek a galériában.