Fejtõ Ferenc életét írta meg Földes Anita Franciaországban élõ újságíró az Átéltem egy évszázadot címû, több mint négyszáz oldalas munkájában, amelyhez mintegy két éven át interjúkat is készített a 2008-ban elhunyt Széchenyi-díjas történész-íróval.

Földes Anita az MTI-nek elmondta: beszélgetéseit Fejtõ Ferenccel nem interjúnak szánta. "Alig irányított beszélgetések voltak ezek, hagytam, hogy beszéljen arról, amirõl szeretne. Kíváncsi voltam, hogy õ, aki akkor majdnem száz éves volt, mit akar átadni, mit tart fontosnak" - fogalmazott a szerzõ. Hozzátette: a szabadon csapongó beszélgetéseket úgy szerkesztette meg a kötethez, hogy abból egy kronológiai ív álljon össze. Felidézte: elõször csak meglátogatta a párizsi magyar emigráció egyik legfontosabb alakját, "a helyi legendát", majd a látogatást újabb követte, így ismeretségük elmélyült. Mint fogalmazott, késõbb találkozásaikkal az életkedvét próbálta visszaadni az akkor 97 éves Fejtõ Ferencnek, akinek idõközben megromlott az egészségi állapota.
Kitért arra, hogy találkozásaik egyfajta "szeánsszal" kezdõdtek, keringõztek egyet. "Nem Fejtõhöz, a polihisztorhoz, hanem a magánemberhez mentem látogatóba. Eleinte hetente kétszer, majd heti háromszor-négyszer találkoztunk" - mesélte Földes Anita, aki idõvel megkérdezte, rögzítheti-e beszélgetéseiket. Amikor ezek már túlmutattak egy interjú terjedelmén, akkor vetõdött fel benne a könyv gondolata. Fejtõ Ferenc a 99. életévében járt az utolsó beszélgetések idején.
Arra a kérdésre, mi a kötet mûfaja, a szerzõ azt felelte, hogy a mû nehezen besorolható, hiszen jóval szélesebb merítést kínál egy hagyományos portrénál, személyessége és a fejezeteket tagoló részek szubjektivitása pedig a monográfia mûfaját is szétfeszíti. "Úgy képzeltem el, mint egy filmet vagy egy rádiós mûsort, amelyben fel-felbukkannak a fõszereplõn kívül más megszólalók is, és átélhetõ minden pillanat" - tette hozzá.
Megjegyezte: fõ motivációja az volt, hogy bemutassa a polihisztort, akit sokan tiszteltek, mások ellenségként kezeltek, a fiatalabb generáció viszont egyáltalán nem ismer. A majdnem száz éves író életútja ráadásul az elmúlt száz év történelmérõl is személyes hangvételû áttekintést ad - hangsúlyozta Földes Anita. A kötet vezérfonala az interjú, amely végigköveti Fejtõ Ferenc életét.
"Õ talán az egyik utolsó kortanú, akinek személyes benyomásai voltak a 20. század elejének kiemelkedõ tehetségû magyar íróiról és költõirõl, ahogy a magyar társadalom életét legnagyobb mértékben meghatározó szereplõkkel is folytatott rövidebb vagy hosszabb beszélgetéseket. Mert nemcsak József Attilát, Radnótit, Ignotus Pált, Kolozsvári Grandpierre Emilt vagy Füst Milánt tekinthette barátjának, hanem újságíróként volt alkalma beszélgetni Nagy Imrével, Kádár Jánossal, Nyers Rezsõvel és Németh Miklóssal, ahogy a rendszerváltás utáni miniszterelnökeinkkel is" - fogalmazott a szerzõ, aki könyvét egyfajta irodalmi, történelmi, politikai és szerelmi kaleidoszkópnak tartja. Ahol szükségét érezte, kordokumentumokkal és további interjúkkal gazdagította a visszaemlékezést - beszélt barátokkal, hölgyismerõsökkel, újságírókkal, kutatókkal -, amelyek afféle "keretes írásként" kiegészítik, árnyalják vagy akár cáfolják a Fejtõ Ferenc által elmondottakat. A kötetben megszólal mások mellett Kertész Imre, Rajk László, Romsics Ignác, Méray Tibor, Schreiber Tamás, emellett olvashatjuk például a Rákosi börtönét megjáró Kéthly Anna és Habsburg Ottó levelét is, aki Horthy Miklóssal kapcsolatos személyes emlékeirõl számol be.
Külön fejezet foglalkozik a József Attilához fûzõdõ barátsággal. Olyan irodalomtörténeti pillanatokat idéz fel Fejtõ Ferenc, mint amikor Thomas Mann Budapestre látogatott, és József Attila nem olvashatta fel a Nemzeti Színházban hozzá írt versét, emellett megidézik az utolsó látogatásukat is Balatonszárszón, a tragédia elõtti napokban. Fejtõ az egyik legjobb barátja volt József Attilának. Sokszor újraálmodta a látogatást, amelynek végén József Attila velük akart tartani Budapestre, ám végül nem fért be az autóba. Mintha magát is hibáztatta volna, pedig tudta, a tragédia nem volt elkerülhetõ - idézte fel Földes Anita.
Az Átéltem egy évszázadot címû kötetet november 29-én pénteken mutatják be a Centrál Kávéházban. Földes Anita elmondta: azért esett a budapesti kávéházra a választásuk, mert annak idején Fejtõék ide várták József Attilát a születésnapján. A költõ másfél órát késett, mivel ekkor írta meg Születésnapomra címû versét.

MTI - Kanizsa