Vasárnap kezdõdik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelõ idõszaka. A templomokban országszerte advent elsõ vasárnapjának liturgiáját tartják. Budapesten a Szent István-bazilikánál Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetõje mond köszöntõt.

Advent elsõ vasárnapja alkalmából Szegeden Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Botka László szocialista polgármester gyújtja meg az elsõ gyertyát a város óriási adventi koszorúján. Ökumenikus istentisztelet keretében adventi üzenettel készülnek a történelmi egyházak vezetõi és lelkipásztorai Egerben, ahol köszöntõt mond és az elsõ gyertyát meggyújtja Habis László polgármester.
A Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bûnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az idõre jellemzõ katolikus szertartások és szokások is segítik.
Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések elõtt háromhetes elõkészületi idõt tartottak. A következõ században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésének ünnepére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelõzõ hat héten keresztül, ebbõl rövidült le a négy vasárnapot átívelõ adventi idõszak.
A három lila és egy rózsaszín gyertyával feldíszített adventi koszorú hagyománya a közös karácsonyvárást segíti, egyre inkább nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is. A gyertyák színei szimbolikus jelentõséggel is bírnak: a lila a bûnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.
A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte elõtt tartott hajnali "angyali mise", a roráté - ez a Szûz Máriával való várakozás népi megnyilvánulása. Az adventi idõszakban a templomi oltárokat nem díszítik virággal, az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a misézõ pap violaszínû miseruhát ölt.
Az advent egyik kedvelt szokása még a keresztény családok közös, úgynevezett Szent Család-járása. Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyûlik össze hétrõl hétre más-más otthonban a Szûz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kép elõtt, hogy együtt imádkozzanak. A régen inkább vidéken elterjedt hagyományt egyre több városi plébánia honosítja meg, ezzel is a közösségteremtést támogatva.

MTI - Kanizsa