Az egészségügyi reform hatásairól és az ezzel kapcsolatos intézkedésekrõl tartott összdolgozói értekezletet dr. Kovács József, a Kanizsai Dorottya Kórház fõigazgatója a Medgyaszay Házban.

Az ezt megelõzõ sajtótájékoztatón kiemelte, nagyon fontosnak ítéli meg a kórháznak ezt az évét –, hiszen ilyen változások nem nagyon voltak az elmúlt évtizedekben a kórház életében. A 2007. márciusában hozott minisztériumi határozat az addig 516 aktív és 122 krónikus ággyal mûködõ városi fenntartású fekvõbeteg szakellátást végzõ kórházban az aktív ágyak számát 156 ággyal, 360-ra csökkentette. A krónikus ágyak száma minimális mértékkel, 20 ággyal növekedett. A reform pénzügyi része 2007-ben közel 362 millió forint. Ez az összeg a tavalyi évhez képest jelentõsen csökkent, és azt jelenti, hogy a fekvõbeteg intézményeknek egyre kevesebb pénzbõl kell mûködni.

Nyilvánvaló, a költségvetés tervezésekor a lakosságra hárítottak egy jelentõs részt, ami vizitdíj és napidíj formájában került bevezetésre. A parlament úgy rendelkezett, hogy a kórházak aktív fekvõbeteg szakellátására és krónikus beteg szakellátására 2007-ben 362 millió forintot fordít. Jelenleg nem fordított ennyit, és ebbõl adódnak a kanizsai kórház problémái is. A megszorító intézkedések következtében 100 fõvel kellett csökkenteni a dolgozói létszámot, és ugyanígy, egyes osztályokat meg kellett szüntetni.

Néhány orvos eltávozott, de ez természetes fluktuáció, mert a kórházban alapvetõen orvoshiány tapasztalható. Például kiemelten a gyermekgyógyászaton, a fül-orr gégészeten, a patológián és a laboratóriumnál. Most is vannak távozó diplomások, akik elsõsorban külföldre orientálódnak – tette hozzá a fõigazgató. A betegforgalom jelentõs visszaesése révén számos beteget nem tudnak ellátni. Jelentõs ágyszámveszteség érte a belgyógyászatot, a sebészetet, a szülészet-nõgyógyászatot, a csecsemõ és gyermekosztályt, neurológiát, intenzív osztályt és a pszichiátriát. Az általános sebészet esetében az évek óta jól mûködõ érsebészeti részleget kellett megszüntetni. Azóta az osztályra a zsúfoltság a jellemzõ. A lecsökkentett fekvõbeteg kapacitás miatt a betegek több, mint 20 százaléka kiszorult az ellátásból. Ezen betegek gyógykezelése céljából a minisztérium pályáztatási eljárástól függõen új szolgáltatások bevezetését tervezik. (Egynapos sebészet, kúraszerû és nappali kórházi ellátás). Az Egynapos Sebészetre benyújtott pályázatot azonban elutasították.

A megürült kórtermek hasznosítása és az egészségügyi szakdolgozók megtartása érdekében a finanszírozott ágyak mellett nem OEP finanszírozott, térítéses ápolási egységeket hoztak létre. Az év elsõ felében 11 680 esetet látott el a kórház, 2488 fõvel kevesebbet, mint az elõzõ év azonos idõszakában. 550 beteg ellátását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozta. A kapacitás és a Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) csökkentése miatt az elsõ félévben a kórház az elõzõ évihez képest 20 százalékkal kevesebb aktív beteget látott el, így a bevétel 295 millió forinttal csökkent. A takarékos elsõ félévi gazdálkodás eredményeként a bevételkiesést a költségek 144 millió forintos csökkentésével sikerült részben kompenzálni.

A 2006-os év közepétõl a költségek meghaladják a bevételeket, azóta a Kanizsai Dorottya Kórház felélte a mûködési tartalékait, de a kórház mégis stabil pénzügyi helyzetnek örvend szemben azokkal az intézményekkel, akik nulla állapotról indultak, és most jelentõs adósságállománnyal rendelkeznek. Az intézet fizetõképessége stabil, lejárt határidejû szállítói követelésük nem képzõdött.

A kórház mind járó-, mind fekvõbeteg ellátás tekintetében közvetlenül ellátja a Zala megyei déli kistérség 103 ezer lakosát. Évente 20-22 ezer fekvõbeteget és mintegy 500 ezer járóbeteget lát el az évi 4,5 milliárd forintos költségvetésbõl. A sajtótájékoztatón és az összdolgozói értekezleten megjelent Cseresnyés Péter alpolgármester elsõként megjegyezte, a reformról teljesen más elképzelései vannak. Ami az országban történt az elmúlt másfél évben, azt kapkodásnak, forráselvonásnak lehet nevezni, és nem reformnak. Viszont a gazdasági, társadalmi vagy szociális problémákra, ez a kormány nem tud megfelelõ megoldást adni. Ezért van a kapkodás, ami szinte a kormány megalakítása után elsõként elérte az egészségügyet. Végül megígérte, erejéhez mérten a város mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gyógyításban elért eredményeket megtartsa a kórház.

Dr. Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke beszédét azzal indította, hogy régóta készül Kanizsára, de nem tehette meg, és kritikus hangnemben azt is megjegyezte, hogy tavaly tavasszal kilépett az EDDSZ-bõl a kanizsai kórház azzal az indokkal, hogy a vezetõje politizál. A szakszervezetnek kötelessége elmondani az ilyen helyi találkozókon, hogy az õket vezetõ országos fõhatóságok hogyan viszonyulnak hozzájuk. Például, hogy mit ér az egészségügyi dolgozó, ha magyar? Cser Ágnes véleménye szerint Útban van. Központilag segítik elõ, hogy külföldre szerzõdtessék a közpénzen képzett szakdolgozókat és orvosokat. Egyetlen céljuk, hogy a minisztériumot visszavegye a szocialista többségû kormány, mert neoliberális vezetéssel nem tudják elérni azt, hogy megõrizzék a betegellátást, és ezen keresztül a minõségi egészségügyi közszolgáltatást és a munkahelyeket. Az EDDSZ nemcsak itthon, hanem külföldön is képviseli az érdekeket és tavaly decemberben az Európai Parlament petíciós bizottságához fordultak.

B.E.