Szükség esetére a téli árvízi helyzetre is felkészültek az érintett szervek - errõl a katasztrófavédelem, a honvédség, a vízügyi igazgatás és a rendõrség vezetõ beosztású munkatársai számoltak be csütörtöki sajtótájékoztatójukon, Budapesten.

A Belügyminisztérium Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjában tartott sajtótájékoztatón Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vezetõje külön említette, hogy november 23. és 29. között szintén árvízi helyzet volt Magyarországon, az Vas és Zala megyét érintette. A fõigazgató által csak "villámárvíznek" nevezett árhullám a Rábán és a Murán vonult le.

Bakondi György emlékeztetett a nyári dunai árvízre: az árhullám 2013. június 7-én érte el az ország területét és június 14-én hagyta azt el. Összesen 807,4 kilométeren kellett védekezni, s egy településen, Gyõrújfalun volt szükség kitelepítésre. Hozzáfûzte: a gyors reagálásnak köszönhetõen ebben az esetben is sikerült megvédeni az érintett településeket.

Felidézte azt is, hogy összesen 18 687 rendvédelmi munkatárs, 8 300 katona, 89 speciális mentõszervezet, 3 500 önkéntes mentõszervezeti munkatárs, 1090 polgárõr és 36 780 regisztrált önkéntes vett részt a védekezési munkában.
Hozzátette: sikeresen mozgósítottak, megvédték a gátakat, senki sem vesztette életét, továbbá olyan hatalmas károk nem keletkeztek, mint más, ugyancsak az árhullám miatt védekezést folytató országok esetében. A sikeres védekezést a szakértelemmel, a szervezettséggel és a védelmi igazgatási rendszerrel, továbbá a nagy számban megjelenõ önkéntesekkel indokolta.

Molnár Béla, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság vezetõje arról beszélt: a Tiszán 12, a Dunán 8 jégtörõ hajó áll megtankolva készenlétben. Ezeknek az átlagosnál vastagabb a hajótestlemeze, megerõsített a hajócsavarja és a bordázata. A hajózó személyzet arra is felkészült, hogy ködös idõjárási viszonyok közt kell tájékozódnia.
Szólt arról is, hogy a kiemelkedõ stratégiai jelentõségû ipari létesítmények, így például a Paksi Atomerõmû vízkivitelének biztosításáról is gondoskodtak. A belvízi védekezésrõl szólva a leglényegesebbnek a belvízcsatornákon lévõ úgynevezett vízkormányzó mûtárgyak jégtelenítését nevezte.
Benkõ Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke arról beszélt, hogy a honvédség készen áll a téli idõjárási viszonyok közt egy esetleges katasztrófavédelmi helyzet kezelésére. A speciális eszközök mellett a személyi állomány is hozzá tud járulni a védekezéshez, jelenleg is négy mûködési területen 12 laktanyában állnak készen állnak azok a munkacsoportok, amelyek szükség esetén bevethetõek.
Említést tett a különleges, nagy teljesítményû közlekedési eszközökre, a lánctalpas, illetve a kétéltû, tehát szárazföldi és vízi közlekedésre egyaránt alkalmas jármûvekre, vontatókra, és azokra az eszközökre, amelyekkel a mentési feladatok helyszínén a melegedést, az étkeztetést tudják biztosítani. Szólt a katonai búvárokról is, akik jég alá merülve a felderítésben, illetve szükség esetén a jég alatti robbantásban mûködnek közre.
Halmosi Zsolt rendõr vezérõrnagy, az Országos Rendõr-fõkapitányság rendészeti fõigazgatója ugyancsak arról beszélt, hogy a rendõrség felkészült minden olyan feladat ellátására, amely ilyen esetben szükségessé válhat. Hozzátette: 3 600 rendõrt tudnak néhány órán belül mozgósítani erre a célra, de átcsoportosítással ez a szám a 10 ezret is elérheti.
A közrend és a közbiztonság fenntartásával kapcsolatban megemlítette, hogy a nyári dunai árvíz esetén 15 bûncselekmény történt az árvíz sújtotta területeken, valamennyi elkövetõt elfogták és bíróság elé állították. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közveszély helyszínén elkövetett bûncselekményeket minõsített esetként szabályozza a jogalkotó, vagyis ezekért súlyosabb büntetés jár.
A légi felderítésben 4 helikopterrel tud részt venni a rendõrség, továbbá 16 robbantómesterük áll készenlétben.

MTI-Kanizsa