Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése miatt nem hozott ítéletet, hanem visszautalta az eljárást a Fõvárosi Törvényszékre a Zalaegerszegi Törvényszék kedden abban a perben, amely vesztegetéssel gyanúsított fõvárosi rendõrök és társaik ellen az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kijelölése alapján folyt Zalaegerszegen.

A február óta a zalai megyeszékhelyen tárgyalt perben ítélethirdetés helyett a törvényszék úgy döntött, az eljárást és az iratokat visszautalja az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkezõ Fõvárosi Törvényszéknek.
Az OBH által kijelöléssel Zalaegerszegre került ügyben Gergye Tamás bíró azt mondta: az azóta már nem hatályos jogszabály, amely lehetõvé tette az OBH elnökének, hogy egyes ügyeket más bíróságokra helyezzen át, az Ab két konkrét ügyben hozott döntése szerint alaptörvénybe és nemzetközi jogszabályba ütközött. A törvényszéknek ezért más lehetõsége nem volt az Ab-határozat nyomán kialakult sajátos jogi helyzetben, mint hogy visszautalja az ügyet.
A budapesti XV. kerületi rendõrkapitányság több bûnügyi nyomozója, egykori rendõr és egy ügyvéd is a vádlottak között szerepelt a tárgyalássorozaton, amely több millió forintos vesztegetési ügyek miatt indult a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata alapján. A három nyomozót - ketten operatív feladatokat láttak el - hivatalos személy által fontosabb ügyben elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, befolyással üzérkedéssel és zsarolással, a további tíz vádlottat pedig hivatali vesztegetésben való közremûködéssel vádolták.
A keddi, eredetileg ítélethirdetésre szánt tárgyaláson a vádlottak jó része nem jelent meg. Egyikük védõje még a múlt héten éppen az Ab döntése alapján írásban is indítványozta a per felfüggesztését, az elsõrendû vádlott ügyvédje viszont a tárgyaláson arról beszélt, hogy méltánytalan lenne a védencével szemben, ha most mégsem születik ítélet, és az ügyet másutt újból végig kell tárgyalni.
A bíró úgy foglalt állást, hogy az Ab két konkrét beadvány miatt határozott ugyan arról, hogy az ügyáthelyezésekrõl szóló, de azóta hatályát vesztõ jogszabály az alaptörvénybe és nemzetközi szerzõdésbe ütközik, de további iránymutatást nem adott. Ugyanakkor az ennek nyomán kialakult sajátos jogi helyzetet rendezni kell, s ha a Zalaegerszegi Törvényszék nem az ügy visszautalása mellett dönt, az egész eljárás tisztessége is megkérdõjelezhetõvé válik.
Az ügy visszautalása ellen nincs helye fellebbezésnek.
A vádirat szerint az elsõrendû vádlott, P. Péter õrnagy a zsarolás miatt õrizetbe vett L. János (hatodrendû vádlott) ügyében 2009-ben felvette a kapcsolatot a férfi hozzátartozójával, L. Mátyással (nyolcadrendû vádlott) azzal, hogy készpénz ellenében elintézi az elõzetes letartóztatás megszüntetését. Néhány hónappal késõbb M. János hadnagy (harmadrendû vádlott) lett az ügy elõadója, aki S. Tibor törzszászlóssal (másodrendû vádlott) felkereste a gyanúsított élettársát, D. Borbálát (ötödrendû vádlott), azt ígérve, egymillió forint készpénzért elintézik a szabadlábra helyezést.
A rendõrök mindkét esetben megkapták a kért összegeket, ami után 2009 szeptemberében M. János elõterjesztést készített az elõzetes letartóztatás megszüntetésérõl, s ez alapján az ügyészség szabadlábra helyezte L. Jánost.
S. Tibor két héttel késõbb újabb egymillió forintot kért és kapott a vádlottól azért, hogy az ellene folyó bûnügyben a kollégájával megszüntessék az eljárást. Néhány nappal ezután M. János arra hivatkozva szüntette meg a zsarolási ügy nyomozását, hogy bûncselekmény nem volt megállapítható.
Egy másik vádpont szerint S. Tibor ikerházbeli szomszédjának a csalási ügyében ígért pénzért segítséget. A szomszédot jelentõs rendõri erõvel állították elõ lakásából 2010 februárjában, ezután tette a törzszászlós azt az ajánlatot a családnak, hogy hárommillió forintért segít az ügy rendezésében.
A rendõr egy kollégájával 11 ezer eurót és 30 ezer forintot vett át, majd egy héttel késõbb további kétmillió forintot kért a családtól, s végül 7500 eurót kaptak. Miután a gyanúsított szabadlábra került, S. Tibor újabb tízmillió forintot kért tõle és ötmilliót kapott azért, hogy vádalkuval szabadlábra kerülhessen szomszédjának barátja is.
Vádlottként szerepelt az ügyben B. Csaba ügyvéd is, akit P. Péter 2009 szeptemberében keresett meg, hogy "sokszámjegyes történetet" ajánljon a figyelmébe. A rendõr egy elfogatóparancs alapján õrizetbe vett gyanúsított ügyében kétmillió forintot kért a férfi hozzátartozójától, hogy bízza meg az ügyvédet, mert jó ügyészségi és bírósági kapcsolatai vannak. Végül a rendõr õrnagy és az ügyvéd a pénz felét kapta meg.
Az ügyben szereplõ vádlottak ellen összesen 13 vádpontot sorolt fel az ügyész, a három rendõr ugyanis több esetben ismerõseinek adott ki adatokat illetéktelenül. Rendszám alapján az autótulajdonos adatait, nevek alapján bûnügyi, lakcím- és cégadatokat, de telefonszolgáltatóktól híváslistákat is beszereztek, amelyekért több esetben szintén pénzt kértek és kaptak.

MTI - Kanizsa