Januártól az áldozatok bármikor felfedhetik a nyilvánosság elõtt a róluk jelentéseket író ügynökök nevét - emelte ki Rétvári Bence tegnap a Parlamentben, miután a képviselõk elfogadták a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról szóló javaslatot.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára újságírók elõtt rámutatott: nem csupán egy testület alakul, hanem nagymértékben módosították az 1990 óta hatályban lévõ, a múlt megismerésével összefüggõ titkosítási és egyéb szabályokat. Maga a Nemzeti Emlékezet Bizottsága lesz a múlt megismerésének motorja - hangsúlyozta.
1990-ben bezárult egy ajtó, hiszen nem lehetett megismerni a különbözõ pártállami, titkosszolgálati alkalmazottak neveit, tevékenységüket. Ezt az ajtót most ez a törvény kinyitotta - fogalmazott az államtitkár.
Rétvári Bence hozzátette: 2014. január 1-tõl, a törvény hatályba lépésétõl, nincs egyetlen egy ügynök, szt-tiszt sem biztonságban, azaz bármikor, bármelyik áldozatuk felfedheti nevüket. Ettõl az idõponttól minden áldozatnak joga, lehetõsége van, hogy bárkinek a nevét, aki vele foglalkozott a titkosszolgálatokon belül, nyilvánosságra hozza, feltegye akár az internetre is - fejtette ki.
Kiemelte: ez az egyik legfontosabb információs kárpótlás, amit az áldozatok kaphattak.
Rétvári Bence szerint nemcsak az áldozatok, hanem mindenki más is sokkal szélesebb körû információs jogokkal bírnak majd, és szélesebb körû lesz a tudományos kutatók lehetõsége is.
Kitért arra is, hogy NEB tagjait kétharmados többséggel január-februárban választja majd meg a parlament. Tagja csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, felsõfokú társadalomtudományi, jogi végzettsége van, és öt év tapasztalattal bír. Õk nemzetbiztonsági átvilágításon is átesnek majd.
Mint kifejtette: a bizottság az ügyészséggel folyamatosan együttmûködik majd, és ha olyan iratokat talál, amelyek bûncselekményre utalnak és amelyeket politikai okokból nem üldöztek, akkor saját maga továbbíthatja az iratokat az ügyészségnek. Az államtitkár példaként említette a sortûzpereket, az 1956 után megtorlásokat, kivégzések elrendelését. Ezután az ügyészség, mint általános vádhatóság képviseli a vádat a bíróságok elõtt - jelezte.
Rétvári Bence hangsúlyozta: lehetõség nyílik arra, hogy nem csupán az áldozatok önszervezõdõ csoportjai, hanem maga az állami testület, a NEB készítse elõ az iratokat, pereket.
A bizottságnak digitalizálási kötelezettsége is lesz, honlapján számos iratot kell ilyen formában megjelenítenie - jelezte.
Az államtitkár hozzátette: a NEB azokba az iratokba is betekinthet, ahol minõsítés áll fenn, és még kutatók sem ismerhetik meg. Javaslatot tehet továbbá a titokgazdának, hogy a minõsítéseket oldja fel, és nyomást gyakorolhat a minõsítést elrendelõkkel szemben, hiszen a honlapján kötelessége lesz nyilvánosságra hozni azokat az eseteket, amikor javasolták a minõsítés feloldását.
Kérdésre elmondta: az áldozatok, és bizonyos esetekben a családtagjaik a levéltártól pár hét vagy hónap után megkaphatják az iratokat. Ezentúl nem kell kisatírozni, ki volt az, aki az adatok gyûjtését elrendelte, elvégezte - mondta.
Kitért arra is, hogy a különbözõ frakciók véleménye nyilvánvalóvá vált ebben a kérdésben a végszavazáskor, azaz az, hogy ki van a szélesebb nyilvánosság pártján. Csak a Fidesz és a KDNP képviselõi voltak azok, akik a nagyobb nyilvánosság mellett tették le a voksukat. Erre sem az MSZP, sem az LMP, sem a Jobbik képviselõi nem mondtak igent - közölte.

MTI - Kanizsa