Az intézmény névadójára, Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzõre, zenetudósra, népzenekutatóra emlékeztek születésének 131., halálának 46. évfordulója alkalmából a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Házban.

– Nagy kötelezettséggel jár számunkra, hogy Kodály Zoltán még 1954-ben hozzájárult ahhoz, hogy felvegye nevét az intézmény – mondta üdvözlõ szavaiban a rendezvény háziasszonya, Kámánné Szép Terézia igazgató.
Ünnepi köszöntõjében Dénes Sándor alpolgármester kiemelte, Kodály Zoltán nevét számos intézmény viseli hazánkban és szerte a Kárpát-medencében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a ház hosszú évtizedek óta fontos szerepet tölt be városunk gazdag kulturális életében. Ezt bizonyítja többek között az itt mûködõ mûvészeti csoportok, egyesületek, alapítványok tevékenysége is. A Kodály Zoltán Énekkar, a MAMIK Hagyományõrzõ Dalkör, a Dél-Zala Táncegyüttes, a Pántlika Néptánccsoport, a Fafaragó Szakkör, a Kultúrával Kanizsáért Közhasznú Alapítvány.

A 67 éves VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház is egyedi és megismételhetetlen. A vasutas, majd késõbb olajos csoportokat is befogadó intézmény gazdag múltja, és számos eredménye Nagykanizsa egyik fontos intézményévé tette e házat, amely az egész közösséget, Nagykanizsa közösségét is szolgálja, hiszen programjai mindenkinek szólnak a város határain túl is.
– Nem könnyû manapság a „kultúracsinálók” dolga – hangsúlyozta Dénes Sándor. – Megszólítani, megmozgatni az embereket, elhitetni velük, hogy egy-egy zenés vagy irodalmi est, kiállítás, ünnepi megemlékezés valódi lelki élményt, feltöltõdést kínál. Örömmel mondhatom: ebben a versenyben a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház kitûnõen helytáll. Itt igazi élet van, a kulturális csoportok napról napra pezsgést hoznak a falak közé, és a programokhoz mindig akad közönség is.
Beszédét Kodály Zoltán életútjának, munkásságának felidézésével zárta az alpolgármester: - Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. Majd Budapestre került a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára. Az egyetemi tanulmányokat követõen doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetérõl írta. Ebben az idõben ismerkedett meg Bartók Bélával, akivel egy életre szóló barátságot kötött. Magyarországon õ honosította meg az összehasonlító népzenetudományt. Zeneszerzõi tevékenysége mellett zenepedagógiai munkássága rendkívüli jelentõségû; a világban fõként ez utóbbi, a Kodály-módszer tette ismertté. Kodály Zoltán ember tudott maradni az embertelenségben, akinek mûvészetérõl Bartók ezt mondta: „Ha azt kérdezik tõlem, mely mûvekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály mûveiben". Tudta, ha zenével fejezi ki magát, akkor a világon mindenkihez szól. Tudta, hogy ha a magyar nép zenei világából merít, akkor egyszerre tud magyar és európai lenni.
Befejezésül Kodály Zoltán azon gondolatát idézte, amit a 120 éves Akadémiáról tartott elnöki beszédében mondott: „Egy nemzet kultúráját elsõsorban tudománya és mûvészete állapotáról ítélik meg. Mindent el kell követnünk, hogy tudományos és mûvészeti kultúránk színvonala ne süllyedjen, hanem felvirágozzon.”
Kocsis Katalin, a Halis István Városi Könyvtár zenei részlegének egykori vezetõje Kodály Zoltán életmûvének hatásáról beszélt, továbbá szóba hozta az intézményhez kötõdõ néhány olyan kanizsai ember nevét is, akikrõl rég elfeledkeztünk. Az ünnepi mûsorban közremûködött a mûvelõdési ház Kodály Zoltán Énekkara, a galamboki Mesevár Óvoda középsõs csoportja, valamint Baráth Adrien, Novinics Kármen és Vámos Béla, a nagykanizsai Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Mûvészeti Iskola tanárai. A megjelenteket ezt követõen még egy szép program várta. A színházteremben megtekinthették A kis gyufaárus lány címû színdarabot a Honvéd Kaszinó Városi Diákszínpadának elõadásában.

B.E.