Az elmúlt években a hévízi önkormányzat által megcélzott új - elsõsorban keleti - piacokról egyre nagyobb számban érkeznek vendégek - mondta el az MTI-nek a fürdõváros polgármestere. Papp Gábor (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a 2010-ben létrejött új önkormányzatnak kifejezett célja volt új vendégkörrel kiegészíteni a látogatók körét, és az elmúlt három év erõfeszítéseinek már van eredménye.

Hévízen az orosz turisták már a második legnagyobb vendégkörnek számítanak, egyre több az észak-európai, kétszámjegyû a növekedés a kínaiak részérõl és fokozódik az érdeklõdés az arab országokból, illetve Indiából.
A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. (HTN) adatai szerint az idén az elsõ tíz hónapban 35 százalékkal nõtt az orosz vendégek által itt töltött idõ, a vendégéjszakák száma már átlépte a 200 ezret. A német nyelvterületrõl érkezõ vendégkör után ma már az oroszok számítanak a második legnagyobb csoportnak.
A polgármester szerint az orosz vendégek mindenki másnál hosszabb idõt töltenek Hévízen, keresik az egészség- és a gyógyturisztikai szolgáltatásokat, télen is kedvelik a tófürdõt. Mindemellett Oroszországból fõként 60 év alattiak érkeznek, többet költenek a német ajkú vendégeknél, és a téli idõszakban is nagy számban jönnek, amikor más országokból alig.
A kínaiak tartózkodási ideje az idén az elsõ 10 hónapban 13 százalékkal növekedett. Ez egyelõre 7,2 ezer vendégéjszakát jelent, de a polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínaiaknak mások az utazási szokásaik és nem ismerik még eléggé a hosszabb kúrákra építõ gyógyturizmust. Õk hat-hét nap alatt "lerohanják" Európát, és általában egy-egy éjszakát töltenek egy helyen.
Kiemelkedõ eredménynek nevezte, hogy a Magyarországra érkezõ kínaiak negyede Hévízre is ellátogat, s a térségben Budapest, Bécs, Pozsony és Prága mellett a fürdõváros is felkerült a turisták térképére. A városnak most az a terve, hogy közeli magyar és külföldi fürdõhelyeket is érintõ körutakat kínáljon a kínaiaknak.
Papp Gábor szerint nagy lehetõségeket rejt az arab térség és India, ahonnan fokozódik az érdeklõdés - az idén eddig 10 ezer vendégéjszakát regisztráltak ezekbõl az országokból -, de több évnek kell ahhoz eltelnie, hogy eredményeket lehessen felmutatni. A balti és a skandináv államokból azonban már láthatóan növekszik a vendégforgalom, a lett, a litván, az észt és a finn vendégek az idén már kétszer-háromszor annyi idõ töltöttek Hévízen, mint a múlt évben, bár ez is még csak néhány ezer vendégéjszakát jelent.
Hévíz polgármestere úgy látja: az új vendégkörök elérése nem is annyira pénz kérdése, fontosabbnak tûnik a személyes meggyõzés és az igényeik kielégítése. Túl sokat nem költöttek turisztikai vásárokra és bemutatókra, viszont jelentõs számban érkeznek delegációk, amelyek tagjai aztán országukban terjesztik jó tapasztalataikat. A sármelléki repülõtér megléte - amelyet tavaly óta Hévíz önkormányzata üzemeltet - kiemelkedõen fontos, de szükség van az orosz, kínai és arab nyelvû honlapokra, kiadványokra és a vendégfogadók részérõl az angol nyelv ismeretére - összegezte az elvárásokat Papp Gábor.
Horváth Orsolya, a HTN ügyvezetõ igazgatója hozzátette, hogy az új vendégkör kiszolgálására egyedi igényeknek is meg kell felelni. Az oroszok és az arabok például több luxusüzletet és magasabb szintû gasztronómiai kínálatot várnak, míg az arabok sajátos elvárása a nemek szerint elkülönített fürdõzési lehetõség. Ez utóbbit egyes szállodáknak egyszerûen sikerült megoldaniuk, napközben bizonyos órákban csak a hölgyeknek, más idõpontban pedig csak a férfiaknak biztosítják a medencék használatát.

MTI - Kanizsa