A Nemzeti Erdészeti Stratégiában megfogalmazott célokhoz szükséges fejlesztések mintegy 90 százalékát az uniós vidékfejlesztési forrásokból lehet finanszírozni - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére.

Emlékeztettek rá: a magyar erdõk és az erdõgazdálkodók, állampolgárok kapcsolatát, a közép- és hosszú távú erdészeti szakpolitikát a 2006-2015. közötti idõszakban a Nemzeti Erdõprogram határozza meg, amelynek kiemelt fejlesztési területe a vidékfejlesztési vonatkozású erdõgazdálkodás. Az átfogó fejlesztési javaslatokat pedig a Nemzeti Erdészeti Stratégia tartalmazza.
Ahhoz, hogy a 2014-2020 közötti uniós források - de kiemelten az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által nyújtott eszközök - hatékony szerepet tölthessenek be az erdõgazdálkodás fejlesztésében, az összes uniós forráslehetõséget fel kell mérni és az azokban rejlõ lehetõségeket össze kell hangolni - szögezi le a VM.
A stratégiában meghatározták a magyar erdõgazdálkodás kitörési pontjait, felmérve a lehetõségeket. Így 2020-ig az erdõgazdálkodást érintõ konkrét fejlesztési fontosabb célterületek a következõk: az ország erdõborítottságának és fásított területeinek növelése; az erdõk közjóléti és turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése; továbbá az erdõk feltártságának - megközelíthetõségének - fokozása, az erdészeti utak fejlesztése.
Emellett a kis kapacitású, helyi gazdálkodók által szolgáltatott faanyagra épülõ és helyi igényeket kiszolgáló megújuló energiatermelés ösztönzése; az erdõ biológiai sokféleségének célzott védelme és fejlesztése. Ez utóbbi kiemelt cél a védett és a Natura 2000 erdõkben. Továbbá a károsodott erdõk helyreállítására, a károsítások megelõzésére, valamint az erdõk vízellátottságának javítására szintén jut pénz. Hasonlóan a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdõgazdálkodási módszerek elterjesztésére is. A gazdálkodás biztonságának növelése érdekében fontos feladat az erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bõvítése, az agrár-erdészeti rendszerek bevezetése is.
Az EU-ban és Magyarországon is folyamatosan növekszik az erdõvel borított terület, és ezzel együtt az erdõk jelentõsége is. Az erdõk csökkentik ugyanis a légkör szén-dioxid tartalmát, Magyarországon így évente 3 millió tonna szenet kötnek meg. Ez a kapacitás az erdõterület további növelésével, az erdõtelepítéssel még fokozható.
Az idei adatok alapján Magyarország erdõsültsége - az erdõvel borított terület aránya - 20,8 százalékra emelkedett, az erdõk területe mintegy 1,933 millió hektár. Uniós forrásból 2004 óta eddig több mint 70 ezer hektár új erdõt telepítettek. A stratégia szerint az erdõtelepítést folytatni kell, mivel a hosszú távú cél az erdõsültség optimálisnak tartott 27 százalékos szintjének eléréséhez 35-50 év alatt még további 577 ezer hektár új erdõ telepítésére lenne szükség.
A stratégia kiemeli a magyar Natura 2000 hálózat jelentõségét. Ennek a területnek a 38 százaléka erdõ, ez összesen 833 ezer hektár. A magyar erdõterület közel negyede, mintegy 453 000 hektár erdõ áll országos jelentõségû természetvédelmi oltalom alatt. Ezeken a területeken uniós forrásokból kell fedezni a természetkímélõ erdõgazdálkodási módszerek széles körû alkalmazásából származó többletköltségeket.
A magyar erdõkben az élõfa-készlet folyamatosan növekszik, jelentõs biomassza potenciált képez, ami abból a szempontból szerencsés, hogy az elõrejelzések szerint 2020-ra az európai piacokon az elõrejelzések szerint jelentõs faanyag-hiány alakul ki.
A megújuló energia iránti növekvõ igények kielégítéséhez 2020-ig becslések szerint évi 7,8-8 millió tonna biomassza-mennyiség szükséges. A megújuló energiafelhasználás zömmel faalapú: 79,3 százalék, míg ez az arány az EU 27 átlagában 48,3 százalék.
Az Erdészeti Stratégia eszközrendszere a teljes körû ágazati támogatási rendszer kiépítésére tesz konkrét, végrehajtási szintû javaslatokat. Ezzel amellett foglal állást, hogy a fejlesztéseket nem egyes kiemelt területekre kell koncentrálni, hanem a magyar erdõgazdálkodás európai színvonalra történõ emelése érdekében átfogó, összefüggõ, egymás hatásait erõsítõ fejlesztéspolitikát kell megvalósítani. Erre indokolt lenne legalább a mostani vidékfejlesztési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat biztosítani. Ez megközelítõleg mintegy 120 milliárd forintot tenne ki, azaz az összes vidékfejlesztési forrás közel 10 százalékára lenne szükség.
A stratégiát a társadalmi egyeztetés lezárását és a kapott vélemények értékelését, beépítését követõen az erdõgazdálkodásért, valamint a vidékfejlesztésért felelõs miniszter hagyja jóvá - olvasható az összegzésben.

Bükk hagyásfák a Letenyei Erdészet Tornyi kerületében - Fotó: Fûr Tamás

MTI - Kanizsa