Az idén tovább bõvült a foglalkoztatás Magyarországon, így már 235 ezerrel dolgoznak többen az országban, mint a kormányváltáskor - mondta az MTI-nek a 2013-as évet értékelve Czomba Sándor, aki szerint 2014-ben az a feladat, hogy elérje és tartósan meg is haladja a négymilliót a foglalkoztatottak száma.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelõs államtitkára kiemelte: a legutóbbi adatok szerint már csaknem négymillióan dolgoztak, a munkanélküliségi ráta pedig 10 százalék alá csökkent. Kiemelte, hogy a kormányváltás óta 235 ezerrel nõtt a foglalkoztatottak létszáma; a növekménybõl 80 ezer volt közfoglalkoztatott, 50 ezer az egy évnél kevesebbet külföldön dolgozó, 100 ezer pedig a versenyszférában alkalmazott.
Elmondta: bár pontosan nem mérhetõ fel, hány magyar dolgozik külföldön, a rendelkezésre álló adatok alapján valóban nõtt a külföldön munkát vállalók száma, amiatt is, hogy 2011 májusában megnyílt a német és az osztrák munkaerõpiac a magyarok elõtt. Megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikájában az egy évnél kevesebbet külföldön dolgozóként nyilvántartottak fele tér vissza 12 hónapon belül Magyarországra.
Az államtitkár szerint elsõsorban munkahellyel lehet ösztönözni a külföldön dolgozó magyarok hazatérését, és azzal, hogy a 2014-2020-as, következõ uniós költségvetési idõszakban rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani a kormány.
Szólt arról, hogy 2014-ben is megmaradnak a munkahelyvédelmi akcióterv keretében biztosított kedvezmények, amelyeket eddig 740 ezer munkavállaló után vettek igénybe. Ez a nagy szám véleménye szerint azt jelenti, hogy célt ért a program, épp azokban a szegmensekben segített, ahol a legnagyobb a veszélye a munkahely megszûnésének. Hozzátette, hogy a program inkább a munkahelyek megõrzését szolgálja, noha van munkahelyteremtõ "lába" is. Példaként említette, hogy több mint húszezer gyesrõl, gyedrõl visszatérõ édesanya és több mint tízezer 25 év alatti pályakezdõ fiatal után vették igénybe a járulékkedvezményeket.
Hozzáfûzte: folytatódik a 2012 õszén indult Elsõ munkahely garancia program is, amelynek indulása óta több mint 14 ezer pályakezdõ fiatal talált állást. A program illeszkedik az Európai Unió ifjúsági garancia programjába is. Az államtitkár elmondta, hogy a kisgyermekes édesanyák elhelyezkedését segíti és ösztönzõ lehet 2014. január elsejétõl a gyed extra bevezetése is, amelynek köszönhetõen gyed mellett is lehet majd munkát vállalni.
A szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatban Czomba Sándor elmondta, hogy a 2014-2020-as idõszakban a tervek szerint kifejezetten az ilyen zónáknak szóló pályázatokat is kiírnak majd.
A jövõ évi kilátásokról elmondta: az elõrejelzéseknek megfelelõ foglalkoztatottság-bõvülés esetén 60-80 ezerrel nõhet a foglalkoztatottak létszáma, ami kedvezõ lenne, így bízik abban, hogy nemcsak el lehet érni a 4 milliós létszámot, hanem - még a munkaerõ-piaci szempontból kedvezõtlenebb téli hónapokban is - sikerül megtartani.
Czomba Sándor a téli közfoglalkoztatási program keretében biztosított képzést ért kritikákra reagálva arra mutatott rá, hogy a részt vevõk között rendkívül különbözõ hátterû emberek vannak. Van, aki 35 éve végezte el a nyolc osztályt és "tíz éve nem volt toll a kezében", és van, aki néhány éve végzett. A képzõ intézménynek az volt a feladata, hogy az elsõ hetekben mérje fel a csoportok tudásszintjét, hogy a leggyengébbeket is megtalálják, és nekik is megfelelõ képzést tudjanak nyújtani. A felmérés után olyan tananyagot kell összeállítani, amely megfelel a csoport szintjének, és amely a mindennapi életben szükséges és fontos lehet - mondta az államtitkár.
Kiemelte, hogy a téli közfoglalkoztatásba bevont 200 ezer ember fele vesz majd részt képzésben, amelyre 20-21 milliárd forint jut. A képzéssel a cél az elsõdleges munkaerõ-piacon történõ elhelyezkedés segítése, mivel a közfoglalkoztatás önmagában erre kevés lehetõséget ad. Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég tanár, az államtitkár elmondta: a közel 5000 regisztrált álláskeresõ, illetve nyugdíjas pedagógusból több mint ezerrel már szerzõdést is kötött a képzõ intézmény.
2014-re olyan minimálbér és bérajánlási megállapodás születetett, amely mindhárom fél - a munkaadók, a munkavállalók, a kormány - számára elfogadható és vállalható is - mondta Czomba Sándor, hozzátéve: fontos volt, hogy olyan emelés szülessen, amelyet a cégek - valós teljesítménnyel és nem hitellel - ki tudnak termelni, valamint amely nem veszélyezteti a foglalkoztatást. Az államtitkár bízott benne, hogy az idei évre várt 2,4 százalékos infláció alacsonyabb lehet, ami további reálbér-emelkedést jelent majd.
Kifejtette: nem várhatók nagy jogszabályváltozások a munka világában, mivel az új Munka törvénykönyvével (Mt.), valamint a szakképzési és felnõttképzési törvénnyel már készen vannak azok a jogszabályi keretek, amelyek megalapozzák, hogy a munkaerõ-piacon "pozitív fejlemények" legyenek.
Azzal kapcsolatban, hogy több szakszervezeti szövetség is felvetette az Mt. módosítását, Czomba Sándor elmondta: ahogyan korábban is jelezték, a kormány nyitott az apróbb, a szabályozást életszerûbbé tevõ módosításokra, de idõt kell hagyni a pozitív hatások érvényesülésére. Emellett több olyan szakszervezeti és munkaadói kutatás is folyamatban van, amely az Mt. hatásának vizsgálatáról szól; ezek eredményét is érdemes kivárni - tette hozzá.
A célok között említette az államtitkár, hogy a következõ kormányzati ciklusban is 4 millió felett maradjon a foglalkoztatotti létszám, és el kell érni, hogy egyre inkább a versenyszférás munkahelyek bõvülésébõl táplálkozzon a foglalkoztatás növekedése.

MTI - Kanizsa