A hatályos jogszabályok alapján a katasztrófavédelem a tûzvédelmi hatóság hatósági jogkörben vizsgálja a kéményseprõ-ipari közszolgáltatókat (kéményseprõk), valamint a törvény által a fogyasztókra ruházott feladatok (kémények karbantartása) betartását.

Kéménytüzek esetében megvizsgáljuk a hozzá vezetõ folyamatot. Egyrészt azt, hogy az állampolgár elmulasztotta a kéményseprõt beengedni vagy nem jelentette be a használatos kéményét, ezért felszólítás után akár tûzvédelmi bírság kiszabásra is sor kerülhet. Másrészt a kéményseprõk megfelelõ munkavégzését is vizsgálnunk kell. A 2005-öt megelõzõ években körülbelül tíz évre esett annyi kéménytûz mind az utóbbi években.
A gáz árának növekedésével egyre többen tértek vissza a cserépkályha, kandalló használatára. Kéménytüzek során a kéménykürtõben vagy a tüzelõberendezés füstjáratában lerakódott füstkátrány ég el, miközben akár 1000°C-ra melegíti fel a kémény szerkezetét, ami a cserépkályha, kémény rongálódásához, de esetenként tetõtûzhöz is vezethet.
A kátrány lerakódása a rossz tüzelõre vagy a helytelen tüzelésre vagy mindkettõre visszavezethetõ.

TÛZIFAVÁSÁRLÁS

Tûzifa vásárlásnál, energiát veszünk. Tûzifa lehet bármely fafaj, a tuskótól a törzsfán át a rõzséig. Különbözõ fafajtáknak különbözõ a fûtõértéke. A súlyra vásárolt tûzifánál meg kell vásárolnunk azt a vízmennyiséget is, amit ki kell szárítanunk a felhasználás elõtt. A térfogatra vásárolt fánál a vastag kéreg miatt szenvedhetünk kárt. Tüzeléshez a nagy sûrûségû, jó parázstartású faféleségeket érdemes vásárolni. A ház körül adódó gyümölcsfaféleségeket inkább vastagabb méretben keverjük a kemény tûzifához.

TÛZIFA SZÁRADÁSA

Az élõ fa vízzel telített. A nedves tûzifa befülled, pusztul, csökken a fûtõértéke. A fülledékeny fafajok közé sorolható a bükk, a gyertyán, a cser, az éger, a nyír, a hárs, a nyár, a fûzek. Felfûrészelés nélkül, dorong alakban hagyva gyakran már fél év múlva fülledésnek indulnak. Az erdei rakodón maradt, kérges, egy méteres hosszra termelt tûzifa két év alatt szárad ki.
A kereskedõtõl vásárolt darabolt tûzifa nemrég még dorongfa volt, hiába téli vágású, kiszáradni még nem volt ideje, szinte élõnedves víztartalmú. A nyers fa könnyen hasad, a száraz kevésbé, legnehezebb a szikkadt fát hasogatni. A hideg fa jól hasad, a fagyott inkább törik.
A tûzifa száradásánál fontos a légmozgás. A tüzelhetõ, hasogatott fa kiszáradási ideje a darabolási függvényében 6-8 hónap. A darabolt (fûrészelt) és hasogatott tûzifa méretei: kb. 33 cm - kandallófa, 25 cm - háztartási tûzifa, 20 cm - konyhafa, azaz a méteres tûzifaválaszték három, négy vagy öt részre fûrészelt darabjai. A cserépkályhába a 33 cm körüli kandallófa kell. A kora tavasszal megvásárolt „konyhakész” tûzifát jól szellõzõ, széljárta, fedett helyen tároljuk, akkor a fûtési szezon kezdetére biztosan kiszárad. Légszáraz a 12-15% vizet tartalmazó fa.
Rendkívül fontos tehát, a tûzifa kora tavaszi megvásárlása, darabolása és jó körülmények közötti szárítása, tárolása.

BERAKÁS

A tûztérbe állítva kell beraknunk a fát, kissé a hátfalnak döntve, hogy amikor elhamvad, ne az ajtó felé roskadjon. Leghátra a vastag fadarabok, majd ez elé az azoknál a vékonyabbak kerülnek, legelõre pedig a vékony gyújtószálak (ami elölrõl hátrafelé és föntrõl lefelé haladva ég). Akkor megfelelõ a berakott famennyiség - és a fafaj szerinti - vastagságmérete, ha a tûz másfél óra alatt ég le, és az ajtó bezárható. Pár begyújtás alatt kitapasztalhatjuk, hogy mennyi fával tudjuk kellõen felmelegíteni a kályhát. A kandallófa méretû fából legtöbbször befér olyan tömegû fa a tûztérbe, ami felmelegíti a kályhát. Rárakosgatni azután fölösleges dolog.

BEGYÚJTÁS

Miért ömlik vissza a füst? Az ok a kémény, amely egy hõmérsékletkülönbség-jelzõ szerkezet, és amelyben a huzat iránya mutatja, merre van hidegebb. (Ha akár csak egy fokkal is hidegebb levegõ van a lakásban, mint kint, „negatív” légáramlat jön létre.) Hasonló jelenséget idézhet elõ az is, ha a napsütötte tetõcserepek fölött kis hõpárnácska keletkeznek.
Elsõ begyújtásra válasszuk ki azt a napszakot, amikor a lakásban egy csöppet melegebb van, mint odakint. A lakásból kifelé irányuló kéményhuzat kialakulását segíthetjük az alsó (koromzsák) kéményajtó kinyitása után a kéményben hõlégfúvóval vagy akár hajszárítóval a levegõt kissé felmelegítjük.

FA ÉGÉSE

Fontos, hogy a tûztérben kellõ mennyiségû, méretû és szárazságú fa égjen jó levegõellátottság - huzat - mellett. (A fa rossz levegõellátottság esetén is „ég”, és valamennyi meleget is nyerünk, de gazdaságosan csak a jó égési feltételek megteremtésével és megtartásával tudunk fûteni.)
A fának nagy a fajhõje, meglepõen sok energia kell a felmelegítéséhez. (a cserépkályha fáslyukai nem a fa kiszárítására valók, hanem a fölmelegítésére, figyelnünk kell arra, hogy a fa ne jéghidegen kerüljön a tûztérbe.)
Amikor alágyújtóssal melegítjük, hevítjük a fát, az bomlani, gázosodni kezd. Az égõ fagáz a láng. A fatömeg négyötöd része illó anyag, ez a rész adja az energia kétharmad részét, az egyötödrésznyi faszén pedig az energia harmadát.
A gyújtós vékonyka fenyõ- vagy lombosfa-szilánk legyen. Kis tömege mellett nagy a felülete, könnyen meggyújtható, kevés, de forró füstgáz képzõdik, erõsödik a huzat.
Vastag gyújtásból már több hõ képzõdik, felmelegíti a tûzteret, tovább erõsíti a huzatot, meggyújtja a vastag fát. A vastagfa adja a nagy hõmennyiséget, ami felfûti a kályha tömegét.
Az égés másik feltétele a levegõ, amit a körülbelül másfél órás tüzelési idõ alatt folyamatosan biztosítani kell. Átlagosan jó feltételek esetén a cserépkályha egy önszabályozó rendszer, a levegõadagolással és szabályozgatással csak rontunk a dolgon.
A szükséges huzat - három oldalról közelíthetõ meg.
Fontos, hogy a lakásba bejusson a szükséges mennyiségû levegõ. A tökéletesen záródó nyílászárók meggátolják a szükséges légmozgást, így az égés nem tökéletes.
Általában a cserépkályha-ajtón lévõ huzatszabályozók túl kis keresztmetszetûek, mert azok a széntüzelés szabvány szerint készültek, a jó égéshez szükséges légmennyiségnek csak töredékét engedik a tûztérbe. Célszerû az ajtót két-három ujjnyira megnyitni.
A konyhai páraelszívók, a szagelszívók, egy nyitott tetõtéri ablakon át kiáramló levegõ is csökkentheti a kémény huzatát, a kémény légáramlását akár meg is fordíthatja.
A kevésbé tökéletes égéskor képzõdõ égéstermékek lerakódnak a kályha füstjáratainak a falára és a kéménybe. Ezek ragacsos, bûzös, savas, nem kitakarítható lerakódások, amelyek nagyban rontják a füstgáz és a csempefal közötti hõátadást.
(A fabrikett másképpen ég, mint a természetes fa. A préselt faszecskában lassabban terjed az égés, lassabban gázosodik, rövidebb lánggal ég, részecskérõl részecskére parázslik, nincs faszénkérge.)
Az utóbbi idõben egyre gyakoribb a víztartályos cserépkályha, amelyet összekötnek a meglévõ központi fûtéssel. A folyamatos kondenzáció (amelybõl naponta több liter is kicsapódhat a kéménybe) megelõzése érdekében a keringtetõ szivattyút minimum 55-60 °C-ra beállított csõtermosztáttal kell vezérelni. Ha a teljes biztonságra törekszünk (félve az áramszünet esetén a keringés hiánya miatti esetleges robbanástól) célszerû a keringtetõ szivattyút szünetmentes áramforrással is ellátni.

A kátrány eltávolítását kéményégetéssel lehet megvalósítani. A kéményégetést a kéményseprõk térítés ellenében végzik, kizárólag akkor, ha a kéményégetés feltételei adottak. A kéményégetés a kéményt nagymértékben károsítja a kémény élettartalma alatt egy legfeljebb kettõ kéményégetést bír ki számottevõ rongálódás nélkül. Szakszerûtlen kéményégetéssel a kéményt és tüzelõberendezést is tönkre lehet tenni.

A KÁTRÁNYLERAKÓDÁS A SZÉN-MONOXID VISSZAÁRAMLÁST, MÉRGEZÉST IS EREDMÉNYEZHET. KÉMÉNYTÛZ UTÁN A KÉMÉNY HASZNÁLHATÓVÁ TÉTELÉIG ABBAN TÜZELÉS NEM FOLYTATHATÓ - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Kanizsa