Az elsõ világháború kitörésének 100. évfordulója jegyében közzétették az interneten a hõsiességükért a legrangosabb kitüntetésekkel elismert katonák albumát.

Az Elsõ világháború magyar hõseinek albumában - a történészek és kutatók által üzemeltetett honlapon (http://www.hungarianarmedforces.com/1vh/) - a Mária Terézia Katonai Rend kitüntetettjei, a Tiszti arany vitézségi érmesek, valamint a Legénységi arany vitézségi érmesek szerepelnek. A Mária Terézia Katonai Rend érdemrendjét 131 katonának adományozták, Tiszti arany vitézségi érmet 99, legénységi arany vitézségi érmet mintegy 1500 magyar katona kapott az elsõ világháborúban tanúsított helytállásáért.
Maruzs Roland, a honlap egyik szerkesztõje, a HM katonai hagyományõrzõ és hadisírgondozó osztályának vezetõje az MTI-nek elmondta: a Mária Terézia Katonai Rendet az érdemrendek sorában az elsõk között alapították, rangját tekintve az egyik legjelentõsebb kitüntetés volt. A Mária Terézia Katonai Rend alapítására a hétéves háború idején, 1757. június 18-án, a csehországi Kolin mellett, Nagy Frigyes porosz király seregén aratott gyõzelem indította a királynõt.
Az alapításakor két-, majd 1764-tõl középkereszttel kiegészítve három fokozatú érdemrend elnyeréséhez olyan, nemcsak bátor, hanem önálló kezdeményezésû katonai teljesítményre volt szükség, amely nagyobb egység, sõt az egész ütközet kimenetele szempontjából is kedvezõ eredményt hozott. A kérelmezõ kitüntetésérõl a rendtagokból álló testület, a káptalan döntött, amelyet a rend nagymestere hagyott jóvá. Ezt az érdemrendet az elsõ világháború alatt összesen 131 katonának adományozták, ebbõl a honlapon a 34 magyar adományozott található meg.
A vitézségi érem alapítása II. József nevéhez kötõdik, aki 1789. július 19-én kelt udvari rendeletével elõírta a vitézül helytálló õrmesterek és a náluk alacsonyabb rangú legénység ellenség elõtt tanúsított vitéz tetteinek jutalmazását nyilvános becsületjelvénnyel, illetve pótdíjjal. Az eleinte gomblyukban viselt becsületjelvényt 1809 óta nevezik vitézségi éremnek. Harctéri teljesítmény alapján, kizárólag kimagasló fegyvertény, haditett vagy a harchelyzetet jelentõsen pozitívan befolyásoló cselekedet alapján ítélték oda.
A vitézségi érmek aranyból, illetve ezüstbõl készültek, tulajdonosának halála után sem kellett azokat visszaszolgáltatni. 1848 augusztusában az uralkodó egy új, méretében kisebb, II. osztályú ezüst vitézségi érmet alapított, a "kis ezüstöt". 1898-tól a kitüntetettek halálukig kapták az érem után járó pótdíjat. 1915-re már négy osztályba - arany, I. osztályú ezüst-, II. osztályú ezüst és bronz vitézségi érem - sorolták a vitézségi érmeket. Az uralkodó az adományozás jogát a hadtestparancsnokokra (késõbb a bronz vitézségi érmet hadosztályparancsnokokra) ruházta át. Összesen mintegy 1500 magyar katona számára adományozták az arany vitézségi érmet. Közülük 800 katona haditettérõl lehet olvasni a honlapon.
Maruzs Roland elmondta, hogy tisztek számára sokáig a kiemelkedõen hõsies magatartás esetén sem adományozhattak vitézségi érmeket, ami elégedetlenséget szült. Ebben hozott változást IV. Károly rendelete, a király 1917. szeptember 15-én megalapította a tiszti vitézségi érmeket. Az alapítás utáni több mint egy év során az osztrák-magyar haderõben 189 arany-, illetve nagyjából ugyanennyi ezüst vitézségi érmet adományoztak tisztek számára. A magyar származású tisztek közül az elsõ világháború idején 99-en kaptak tiszti arany vitézségi érmet, a honlapon mindegyikük haditettérõl olvasható hosszabb-rövidebb leírás.
 

MTI - Kanizsa