A tavaly újra növekedést mutató magyar gazdaság teljesítményében jelentõs szerepe volt a mezõgazdaságnak, amely az elsõ három negyedévben 22 százalékos bõvülést mutatott, és rekordkibocsátást ért el - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelõs államtitkára szerdán Zalaegerszegen.

Czerván György a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala Megyei Szervezete által rendezett sajtótájékoztatón, majd gazdálkodói fórumon arról beszélt, hogy a "nem a legjobb" idõjárási körülmények ellenére az ágazat rekordkibocsátást ért el. A Mezõgazdasági Számlarendszer elõzetes adatai szerint 2010-hez képest 34 százalékkal 2265 milliárd forintra emelkedett az agrárium teljesítménye, ami a magyar mezõgazdaság történetében rekordnak számít.
Ebben a hároméves idõszakban az ágazaton belül a növénytermesztés 39, az állattenyésztés 28 százalékkal bõvült, a nettó vállalkozói jövedelmek 73 százalékkal emelkedtek. Az agrárexport az elsõ 10 havi adatok alapján feltehetõleg eléri a 2012-es rekordszintet - ismertette. A teljes magyar export 10 százalékát adta tavaly a mezõgazdasági kivitel, a külkereskedelmi aktívum közel fele (48 százalék) az agrárgazdaságból származott.
Az idén 25 milliárd forinttal emelkedik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege tavalyhoz képest - jelezte az államtitkár.
Czerván György a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési idõszak újdonságaival kapcsolatban elmondta: a mostani év még átmenetinek számít, vagyis marad a 2013-as elosztási rendszer, de már az új pénzügyi keretek között. A területalapú támogatásokat (SAPS) illetõen körülbelül 227 euró lesz a hektáronkénti éves támogatási összeg, ami 3 euróval elmarad ugyan a tavalyitól, de ezt az árfolyamváltozás kompenzálja.
Fontos változásnak nevezte, hogy mostantól nem kell brüsszeli engedély az elõleg kifizetéséhez, arról a tagállamok saját hatáskörben döntenek. Ezek a kifizetések október közepétõl indulhatnak.
Kifejtette: bár az uniós költségvetésben 11 százalékkal csökken az agrárium kerete, de a 28 tagállamból nagyobb szelet jut Magyarországnak. A részesedésünk 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedik, ami javítani fogja a versenyképességünket. Magyarország nem vezeti be a referenciaéveken alapuló támogatási rendszert, 2021-ig megmarad az egyszerûsített területalapú támogatási forma. Az új elemek, mint a zöldítés, a fiatal gazdák támogatása vagy a kisgazdaságok átalányban meghatározott támogatása 2015-tõl lépnek életbe. Ez utóbbi minimum 500, maximum 1250 euró lehet évente egy gazdálkodó számára, és az 1 és 6 hektár közötti gazdálkodókat érinti - részletezte Czerván György.
Gyõrffy Balázs, a NAK országos elnöke elmondta, hogy az új támogatási rendszer kidolgozásában a kormány teljes mértékben figyelembe vette a kamara álláspontját. Üdvözölte az egyszerûsített támogatási forma bevezetését, ami jelentõs adminisztrációs tehertõl szabadítja meg a gazdálkodókat.
Kitért arra is, hogy januártól a kormányhivataloktól az agrárkamarához került a falugazdászi hálózat, amelytõl azt várják, hogy az eddig széttagolt struktúra egységes lesz.

MTI - Kanizsa