Felavatták pénteken a zalakarosi fürdõ közel 600 millió forintos beruházását. A munkálatok során többek között felújították a fedett fürdõ legrégebbi épületét.

Az átadáson Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelõs államtitkár-helyettese azt mondta: az elmúlt európai uniós költségvetési ciklusban 290 milliárd forinthoz jutott a turizmus, a következõ hétéves idõszakban is jelentõs forrásokat kaphat az ágazat.
A szolgáltatások, fürdõk fejlesztése mellett azonban a létesítmények gazdaságos üzemeltetését is segíteni kívánják, valamint a térség és a településkép alakítását, amellyel több, igényesebb vendéget lehet Magyarországra invitálni - tette hozzá az államtitkár.
Úgy fogalmazott: versenyben vannak egymással a fürdõk, de szövetségben kellene gondolkodniuk. A gyógyhelyeknek fel kell ismerniük, hogy "világpiacra érdemes kincsünk van", és ha ezt megteszik, Zala megye sokkal nagyobb erõvel bizonyíthatja, hogy ez a régió "egészséget és gyógyulást tud adni".
Novák Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy éppen 50 éve indult meg a zalakarosi fürdõ építése, és az utóbbi fél évszázad alatt két magyarországnyi ember talált gyógyulást, pihenést a városban. Az utóbbi néhány évben jelentõs fejlesztésekkel sikerült megállítani a vendégek számának csökkenését, így a 2011-es 510 ezerrõl tavaly 549 ezerre emelkedett a számuk, a város idegenforgalmi bevétele pedig a 2011-es 132 millió után a múlt évben 146 millió forintot tett ki.
A mostani, közel 600 millió forintos beruházáshoz 220 millió forintos pályázati forrást biztosított az Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Programja. A költségekbõl mintegy 350 millió forintot fordítottak a fedett gyermekrészleg kialakítására, további 250 milliót pedig a még 1975-ben épült fedett fürdõ korszerûsítésére és a szolgáltatások bõvítésére.
A polgármester jelezte, hogy a település további tervei között szerepel a gasztronómia szolgáltatások színvonalának emelése, a kerékpárút-hálózat bõvítése, illetve az elfolyó termálvíz hasznosítását és a természeti értékek bemutatását egyaránt szolgáló termáltó kialakítása.
Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Zalakaros és a város sikere a gyógyvízre épül, de az utóbbi években nemcsak a Dunántúlon, hanem a széles régióban, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában is jelentõs beruházásokkal erõsítették a turizmust. A Zala megyei fejlesztési terv azonban arra épül, hogy Hévíz és Zalacsány térségében Közép-Európa leglátogatottabb gyógy- és egészségturisztikai régiója alakuljon ki, amely a Balatontól Zalaegerszegig és Zalaszentgróttól Zalakarosig összefogja a térség kínálatát.

MTI - Kanizsa