Elfogadta az Országgyûlés csütörtökön a harmadik rezsicsökkentésrõl szóló törvényt, amely szerint az idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi: a gáz ára április 1-jétõl 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertõl 5,7 százalékkal, a távhõ ára pedig októbertõl 3,3 százalékkal csökken.

A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselõk. A törvény része, hogy a szociális intézményekben, például nyugdíjasotthonokban, valamint az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élõkre is kiterjesztik a víz- és a szemétszállítási díjak korábbi tízszázalékos csökkentését, náluk ugyanis korábban nem érvényesült a rezsicsökkentés e két területen.

Újabb fogyasztóvédelmi intézkedésként döntöttek arról is, hogy a fogyatékossággal élõk Braille-írással nyomtatott vagy úgynevezett akadálymentes, illetve könnyen érthetõ elektronikus gáz- és villanyszámlát kaphassanak, majd késõbb ugyanezt biztosítani kell a távhõ-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállításról szóló számláknál is.
A törvénymódosítás emellett kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegõ pénzintézeteket.
Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedõ díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felsõ limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.
A parlament döntött arról is, hogy a bankok negyedévente kötelesek lesznek tájékoztatni devizahiteles ügyfeleiket az árfolyamgáttal elért megtakarításukról. Ezt megelõzõen, elsõ alkalommal közölniük kell, hogy az ügyfél az árfolyamgátba belépése óta mennyit takarított meg összesen. A pénzintézeteknek március 20-ig tájékoztatást kell küldeniük minden olyan adósnak is, aki jogosult gyûjtõszámlahitelre, de még nem kötött erre szerzõdést. Azt, hogy a bankok eleget tettek-e tájékoztatási kötelezettségüknek, az MNB ellenõrzi majd.
A megszavazott jogszabály - a gazdasági bizottság módosító indítványa alapján - változtatott továbbá a társasházi törvényen, lehetõvé téve, hogy ha a törvényességi felügyeletet ellátó jegyzõ a társasház mûködését jogszabályba ütközõnek állapítja meg, felhívja a házat a törvényesség helyreállítására. Ha ezt két hónapon belül nem teszik meg, a jegyzõ bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani, és a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint kell lefolytatni. Ha a ház mûködésének törvényessége a közös képviselõ, illetve az intézõbizottság jogsértõ magatartása miatt nem biztosítható, százezertõl ötmillió forintig terjedõ, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a bíróság a közös képviselõt, illetve az intézõbizottság elnökét és tagjait.
A módosító javaslatok elfogadásával az is része lett a törvénycsomagnak, hogy október 1-jétõl a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben dönthet a villamosenergia- és földgázszállító vagy -elosztó vezetékre való csatlakozás részletszabályairól, például a díjakról. Jelenleg ez a jogosultság kétszintû, miniszteri és energiahivatali elnöki jogkör.

MTI-Kanizsa