Az elmúlt három évben mindenféle politikai villongás nélkül hajtottuk végre a város érdekében történõ fejlesztéseket, amelyekre szintén ígéretet tettem - mondta a Demokratának Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere, a térség országgyûlési képviselõje.

– Három év telt el polgármesterré választása óta. Hogyan látja a választási kampányban tett ígéretek megvalósítását?
– Bátran mondhatom, minden vállalásunkat teljesíteni tudtuk. A választási kampányban elsõsorban nyugodt munkát ígértem a városnak, amit sikerült is megvalósítani. Az elmúlt három évben mindenféle politikai villongás nélkül hajtottuk végre a város érdekében történõ fejlesztéseket, amelyekre szintén ígéretet tettem. Elkészültünk a csatornaberuházással, ami egy tizenkétmilliárd forintos fejlesztés volt. Ezt Nagykanizsa, mint térségi központ tizenkét másik településsel együtt valósította meg. A belvárosi rekonstrukció a város fejlõdésének szimbólumává vált, igazi turistavonzó látványosság lett. Két jelentõs díjat is kapott, amire nagyon büszkék vagyunk. 2010-ben az akkor még megvalósulás elõtt álló terv az Európai Település- és Területi Tervezési díj pályázaton Brüsszelben nyert különdíjat, tavaly pedig a Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozata és a Magyar Ingatlan Szövetség közös pályázatán nyert.
– Hogyan fog folytatódni a belváros rekonstrukciója?
– A Fõ utca teljes egészében megújul. A rendezvény tér, amely az Erzsébet térrel együtt jött létre, ki fog bõvülni. A Fõ utca százötven méterrel meghosszabbodik, az ott lévõ vendéglátó-ipari egységek teraszokat létesíthetnek, szélesebb lesz a járda is. Épül ott egy új játszótér is. Jelentõs közmûfejlesztést fogunk végrehajtani, ugyanis a majd százéves csatorna- és vízvezetékrendszer bármelyik pillanatban jelentõs károkat okozhat. Ligetvárosban, ami egy méltatlanul elhanyagolt városrész, szociális rehabilitációt hajtunk végre, közel félmilliárd forintból. A városi ravatalozó felújítását idén befejezzük.
– A munkahelyteremtés is fontos választási ígérete volt. Sikerült?
– Több száz munkahely jött létre, és várhatóan lesz még folytatás. A General Electric Kanizsára, mint stratégiai partnerre tekint, ebben az önkormányzatnak is óriási szerepe volt. A GE öt-hatszáz új munkahelyet hozott létre, tartott meg. A Saubermacher-Pannonia megvásárlásával az ottani munkahelyek megtartását is biztosítani tudtuk, ami a tulajdonszerzés nélkül bizonytalan lett volna. Az osztrák hulladékgyûjtõ céggel több, mint száz embert foglalkoztató vállalkozás került a tulajdonukba. A munkahelyteremtés kapcsán a kanizsai vállalkozókra is számítunk, akik jelentõs számban bõvítették a munkahelyeket. Ez köszönhetõ annak is, hogy a város a munkahelyteremtõ támogatásokat a felmerült igényekhez igazítja. Van egy saját programunk, amely a mikro, kis- és közepes vállalkozásoknak szól. Évi több tízmillió forintot fordítunk a munkahelyek teremtésének elõsegítésére. Elmondhatjuk, hogy a foglalkoztatási mutatókban nagy változás nem következett be, és ez ebben a válságos helyzetben óriási eredmény. A város komoly fejlõdési lehetõségek elõtt áll.
– Melyek voltak még a legfontosabb beruházások?
– A két fõ beruházásunkon kívül – a belvárosi rekonstrukció és a szennyvízcsatorna – folyamatosan nyertünk a kisebb volumenû pályázatokon is. Ezek közül kiemelkedik a közösségi közlekedés fejlesztésre elnyert kétszázmillió forint, valamint egy hatszázmillió forint összegû pályázat, amelynek keretében a Csónakázó-tó mellett egy kerékpáros központot egy mountain-bike pályát tudunk építeni. A kerékpárosbarát szemléletet beépítettük a várostervezésbe, szeretnénk Kanizsából kerékpáros központot létesíteni.
– Ez mit jelent?
– Négy várost, Csáktornyát, Kaproncát, Zalakarost és Nagykanizsát összekötõ kerékpárút-hálózatot kívánunk kijelölni, amelynek segítségével az országos kerékpárút-hálózat vérkeringésébe tudjuk integrálni a térséget. A kerékpárturizmus fejlesztésekor nemcsak Kanizsában gondolkodunk, hanem az egész térségben: a Mura menti vagy a Murától egy kicsit északabbra levõ területeket is be kell vonni. Itt jelentõs mezõgazdasági, kertészeti kultúra létezik, és kezd kialakulni a falusi turizmus is. Az ebben rejlõ lehetõségeket szeretnénk kiaknázni. A turizmus a gazdaság egyik jelentõs ágazata, ennek jegyében a falusi szálláshelyek számát növelni kell. Akik csendes környezetben akarnak pihenni, itt megtehessék. A közeljövõben gyógyászati vagy rekreációs szolgáltatásokat is tervezünk ezekbe a falvakba.
– Milyen stratégia mentén fejlõdik Kanizsa?
– Az elmúlt másfél-két évben nagyon komoly tervezési folyamatot indítottunk el, integrált területi beruházási stratégiákat készítettünk. A Városfejlesztési Stratégiánkat folyamatosan fejlesztjük, szem elõtt tartva, hogy Nagykanizsa térségi központ, és a fejlõdést mindenképpen térségben gondolkozva képzeljük el. Ezt minden pályázatnál, minden koncepciókészítésnél figyelembe vesszük és a tervezéseknél is hangsúlyozottan képviseljük. Ipari parkunk fejlesztésére, bõvítésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az olasz befektetõk folyamatosan érdeklõdnek Nagykanizsa iránt. Októberben adták át annak az ipari létesítménynek az elsõ csarnokát, amely százötven-százhatvan embernek biztosít új munkahelyet. Háztartási szivattyúk gyártását kezdik el, ami jelentõs gazdasági fejlõdést hoz Kanizsának. Olasz cégek több mint ezer embernek adnak munkát. Az olasz nagykövet asszony támogatásával hamarosan egy olyan gazdasági konferenciát szervezünk, amelyik bemutatja a térséget a potenciális olasz befektetõknek és beruházóknak.
– Hogyan alakult a város adósságkonszolidációja?
– Több lépcsõben történt. Tavaly a kormány adósságunk hatvan százalékát, körülbelül négymilliárd forintot átvállalt. A múlt héten Dr. Bitay Márton Örssel, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával együtt jelentettük be, hogy a maradék adósságunkat is teljes egészében átvállalja a kormány, ami 2,2 milliárd forint. Az elmúlt évek során sikerült a város részére 2,8 milliárd forintot hozni plusz támogatásként, amit mûködésre, beruházásokra, fejlesztésekre fordítottunk. Ezt az összeget a kötelezõen folyósított normatívákon felül szereztük.
– Novemberben hagyományteremtõ céllal megszervezték az elsõ termelõi vásárt. Lesz folytatása?
– A vásár olyan sikeres volt, hogy ezután havonta tartjuk meg. Piacot kínálunk a termelõknek, akik a környezõ falvakban igyekeznek mezõgazdasági termelésbõl, vagy mezõgazdasági késztermékek elõállításából megélni. Hála Istennek, sokan vannak. A vásárokon ízes tejtermékek, méz, lekvárok, befõttek és különbözõ gyümölcsszörpök gazdag kínálatával várjuk a vásárlókat. Kanizsa környékén több hektáron termelnek, telepítettek fügét, kivit, ami olyan kuriózum, hogy akár be is lehetne mutatni a turistáknak.

Lass Gábor / Demokrata