Göndör István, az Együtt-PM színeiben induló baloldal országgyûlési képviselõjelöltje szokásos pénteki tájékoztatóján ezúttal a Paksi Atomerõmûrõl és ezzel kapcsolatban Cseresnyés Péterrõl szólt. Az elhangzottakról sajtóanyagot állított össze Göndör István, melyet változtatás nélkül közlünk.

„Milyen ismeretek birtokában döntött Cseresnyés Péter a paksi atomerõmû bõvítésérõl?
Néma leventeként, az 56 perc, amit négy év alatt tudott teljesíteni, önmagáért beszél. Nem nagyon érdekelte a törvénytervezetek tartalma.

Szavát akkor sem emelte fel, amikor a térségünket, az itt élõ nehéz sorsú embereket érintõ törvényjavaslatok szerepeltek a HÁZ napirendjén.
Igennel szavazott a Paksi Atomerõmû villámcsapásszerûen benyújtott bõvítési tervezetére.
Mára ismerté vált, hogy a Fidesz nagyhatalmú prominenseinek sem volt információja a bõvítés körülményeirõl. A bekerülés költsége, a hitelvállalás feltétele, (Varga Mihály) a parlamenti döntést követõen ismerte el, hogy 4% fölötti kamatot kell fizetni. Mennyibe fog kerülni a villamos energia a bõvítés után? Nálunk termelik, de kinek fogják értékesíteni, az igényeinket meghaladó mennyiséget? Az atomerõmûvet nem lehet le, felkapcsolgatni, a teljesítményt csökkenteni.
Mindennek a csúcsa: Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint, megépítjük, és lehet, hogy nem is állítjuk üzembe! Megáll az ész! Ez a felelõs kormányzás! 1 millió Ft adósságtöbblet vállalása minden magyar családnak!
A jogalkotási normák sorát sértették meg. Nem volt hatástanulmány, nem volt parlamenti felhatalmazás a megállapodás megkötésére. Növeli a megállapodás az államadósságot, tehát így együttesen alkotmányellenes.
Felháborító, hogy Áder János államfõ aláírta a Paksi Atomerõmû bõvítésérõl szóló Orbán-Putyin paktumot szentesítõ törvényt. Magyarország elnöke kinyilvánította, hogy elõdjéhez hasonlóan õ sem kíván se fék, se ellensúly lenni, csak Fideszes katona. Már nem Fideszes politikusnak kellene lennie, hanem minden magyar polgár köztársasági elnökének.
Amikor azt mondja, nem tehetett mást, akkor vagy hazudik, vagy nincs tisztában a jogaival. Magyarország polgárainak egy jelentõs része nem ért egyet Paks 2-vel. Van, aki fél az atomtól. Csernobil és Fukusima után ezt meg lehet érteni.
Van, aki nem az atomtól fél, hanem a beruházás terheitõl. Ezt is meg lehet érteni. Mert minden családnak 1-1 millió forintjába fog kerülni.
Van, aki nem szereti, ha a megkérdezése nélkül verik adósságba. Márpedig Paks 10%-kal emeli az államadósságot, még az unokáink is nyögni fogják a törlesztõ részleteket.
Van, akinek nem mindegy, kinek tartozunk, és nem akarnak újra az oroszoknak tartozni és szovjet utódállammá válni.
Vannak, nagyon-nagyon sokan, akiket elsõsorban az háborít fel, hogy ilyen nagy horderejû kérdésrõl a nép megkérdezése nélkül, suttyomban, az emberek háta mögött döntött egyetlen ember.
A kormány csak legyintett ezekre az emberekre. Azzal, hogy zokszó nélkül aláírta a paktumot: legyintett rájuk Áder János is.
Ismétlem: önmagát és a választókat is becsapja az elnök úr, ha azt mondja, nem tehetett mást.
Két dolgot is tehetett volna.
Maga kezdeményezhetett volna népszavazást Paks 2-rõl. Ha már a kormány elfelejtette, õ megkérdezhette volna a népet. Köztársasági elnökként ehhez joga van. Ha nem annyira bátor, mint egy oroszlán, de nem is olyan gyáva, mint egy nyúl, akkor az úgy nevezett politikai vétót alkalmazhatta volna. Magyarul: visszaküldhette volna a paktumot átgondolásra az országgyûlésnek.

Nem tette. Aláírta, amit elé tettek, nem különb Schmitt Pálnál. A különbség a jobb helyesírása.
A Pakssal kapcsolatos Orbán-Putyin paktum felfüggesztette az európai Magyarország szuverenitását.
Persze a mi Cseresnyés Péterünket ez az egész nem zavarta, megszavazta! Nem érdekelte, hogy korábban szavazatával erõsítette meg, hogy az élettartam hosszabbításról szóló döntésnél az országgyûlés a bõvítés feltételéül szabta tanulmányok elkészítését.
Asszisztált az esküszegõ, törvények felett álló miniszterelnöknek.
Lényeg a hûség a párthoz, a Vezérhez! Ilyen emberre van szükség a Fideszben, aki mindent megszavaz, és se elõtte, se utána nem kérdez, nem gondolkodik.
És hallgat, csak hallgat. Néma Leventeként!”

Kanizsa