A legtöbb nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást is elég összegyûjtenie ahhoz, hogy szószólója legyen az új összetételû Országgyûlésben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által kedd este közzétett adatok alapján.

A jogszabály szerint a február 17-ig (a választás elõtti 48. napig) névjegyzékben szereplõ nemzetiségiek egy százalékának érvényes ajánlása elegendõ ahhoz, hogy egy adott nemzetiség országos listát állítson. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legkevesebb három jelöltet kell bejelenteniük.
Az országos listát állító nemzetiségek, ha nem tudnak kedvezményes mandátumot szerezni és így képviselõi mandátumhoz jutni, szavazati joggal nem rendelkezõ szószólót küldhetnek az új Országgyûlésbe. Akkor kaphat egy nemzetiség kedvezményes mandátumot, ha sikerül összegyûjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.
Az országos listát állító nemzetiségek delegáltat is küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB), ahol az õket érintõ ügyekben dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a pártokon kívül akár 13 nemzetiségi delegált is helyet kap majd az NVB-ben.
A legtöbben a németek szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, összesen 3020-an, így az egyszázalékos szabály alapján 31 érvényes ajánlást kell összegyûjteniük ahhoz, hogy országos listát állíthassanak.
A többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyûjtenie az országos listaállításhoz: a horvátoknak kilencet (a névjegyzékben 828-an szerepelnek), a romáknak hatot (530), a szlovákoknak ötöt (445), a románoknak négyet (363), a ruszinoknak hármat (275), a szerbeknek kettõt (128), míg a bolgároknak (46), görögöknek (67), lengyeleknek (57), örményeknek (24), szlovéneknek (96) és ukránoknak (82) egyet-egyet.

MTI - Kanizsa