A fonyódi löszfalomlás miatt határozatlan ideig, várhatóan az esõs idõszak végéig zárva tartják a 7-es fõút érintett szakaszát - tájékoztatta Horváth Jenõ, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje az MTI-t pénteken. Fonyód vezetése állami szerepvállalást sürget a rendszeressé vált probléma végleges megoldására.

Horváth Jenõ közlése szerint a szakértõk folyamatosan ellenõrzik a mintegy másfél kilométer hosszú, több helyen megcsúszott fonyódi löszfalat és annak környékét. A geológus szakértõ véleménye szerint a csapadék hatására fellazult talaj miatt továbbra is fennáll annak veszélye, hogy akár több száz köbméternyi föld jusson ki a 7-es fõútra, veszélyeztetve a közlekedést, ezért kell az érintett szakaszt (a 148-as és a 150-es kilométer között) továbbra is zárva tartani. Az idõjárástól függ, hogy mikor tud kiszáradni és stabilizálódni újra a löszfal, amit a szakértõi csapat fog ellenõrizni. Csak az õ belegyezésükkel indulhat el újra a közlekedés a fõúton. (Addig az útszakaszt a település mellékútjain lehet kikerülni.)
Somogyban 11 olyan területet tartanak számon, többségében a Balaton-parton, ahol elõfordulhat löszfalomlás. A tartós esõzések miatt korábban Balatonszárszón volt akkut a probléma, Fonyódon pedig több éve csúszik-mozog a löszfal. Itt a tavalyi megelõzõ intézkedések - fatámfalépítés és a megcsúszott, megdõlt fák kivágása - átmenetileg segítettek, de végleges megoldást nem hoztak. A löszfal alatt, a 7-es fõút és a Balaton között haladó vasúton a tavalyi omláskor a vonatok sebességét is korlátozni kellett, mert akkor a megdõlt fák a vezetékeket is veszélyeztettek. Erre most nincs szükség - mondta az igazgató.
Hidvégi József (Fidesz-KDNP), Fonyód polgármestere az MTI-vel azt közölte, hogy egy éven belül harmadszor zárták le a 7-es fõutat. A legutóbb 4-5 helyen mozdult meg 10-30 köbméternyi föld, ami életet sehol, vagyont, vagyis épületet egy helyen veszélyeztet. Hozzátette, a kérdés végleges megoldása minimum egymilliárd forintba kerülne. Ha adódik is pályázati lehetõség, ekkora összeg önerejének elõteremtését sem tudja vállalni az önkormányzat, már csak azért sem, mert állami, kisebb hányadában pedig egyházi területrõl van szó - mondta a polgármester.
"Az önkormányzat nem kíván százmilliókat beleölni a löszfalkérdés megoldásába egészen addig, ameddig komoly veszélyhelyzetet nem jelent emberi életre vagy vagyonra" - fogalmazott. Hidvégi József szerint a kérdés megoldása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt., illetve a Sefag Zrt. feladata.
Kifejtette, az önkormányzat folyamatosan egyeztet az illetékes hatóságokkal, és szinte minden hónapban ír egy levelet a belügyminiszternek, a probléma megoldásához állami segítséget kérve. Eddig már többféle javaslatot kaptak, de a végleges megoldásra nem nyílt lehetõség. Felmerült egyebek közt, hogy egyszerûbb annak a pár ingatlannak a kisajátítása, amelyek a partfal oldalában épültek, mint hogy a megvédésükért támfalat építsenek, de ezzel egyelõre várnak, hátha az ügy komplex kezelése hamarosan megtörténik.
A polgármester szerint a helyzetet nem lehet részletekben megoldani, egyidejûleg lenne szükség az egész szakaszon egy komolyabb támfal megépítésére, az elöregedett növényzet cseréjére és a partfal feletti részen a vízelvezetés megoldására

MTI - Kanizsa