Az önkormányzati képviselõ, a Kanizsáért Közéleti Egyesület elnöke ezúttal Nagykanizsa 2014. évi költségvetését elemezte a pénteki sajtótájékoztatón. A Marton István által elmondottakat szöveghûen közöljük.

„A helyzet megértéséhez 2012-ig vissza kell menni az idõben. Akkor az induló költségvetés összege meghaladta a 25 milliárd Ft-ot, mely a folyamatos feladatelvonások (iskolák, kórház, tûzoltóság stb. államosítása) következtében 17 milliárd Ft-ra teljesült. Így az elsõ tiszta év a tavalyi volt alig több mint 10 milliárd Ft-os fõösszeggel, amely az évközi +/- ingadozással a zárszámadáskor várhatóan teljesül. Sajnálatos, hogy az állami adósságkonszolidáció ellenére, azóta a költségvetés egyensúlya csak eseti, úgynevezett. egyszeri állami támogatásokkal biztosítható. Ennek oka, hogy több forrást vontak el a várostól, mint amennyit a feladatelvonások indokoltak! Természetesen, mint mindig, úgy ezután is csak a költségvetésekbõl vett számokat (adatokat) elemzem.
A könyvvizsgáló, aki a költségvetést formailag – miként korábban, most is – rendben találta, azért külön kitért arra, hogy célszerûségi, gazdasági és hatékonysági vizsgálatot az ide vonatkozó törvények értelmében nem végzett. Márpedig ezen területeken van nagy baj. Például hiába csökkennek évi mintegy negyed milliárd Ft-tal – az adósságkonszolidáció következtében- a hitelek után fizetendõ éves kamatterhek, ha az önkormányzatot megilletõ mûködési támogatásra (a zöldterület gazdálkodáshoz, közvilágítás-, közutak-, köztemetõk fenntartásához) nem jogosult Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, mivel a beszámításra kerülõ iparûzési adóalap 0,5 %-a (855 940 000 Ft) meghaladja a fenti jogcímeken járó állami hozzájárulás összegét. Tehát, amit az állam az egyik kezével ad, azt a másikkal bõségesen visszaveszi. A stabilitási „gúzsbakötési” törvény túlzott szigorításokat tartalmaz, például a 100 millió Ft-ot meghaladó összegû fejlesztési célú adósságvállaláshoz a kormány elõzetes hozzájárulása szükséges.
A polgármesteri felhatalmazások ebben a ciklusban jelentõsen kiterjedtek, pléldául a költségvetés a korábbi értékhatár háromszorosában, 15 millió Ft-ban állapítja meg döntési hatáskörét. Az illetékes bizottságok véleményének ismeretében önállóan dönt többek között a kulturális feladatok, a verseny- és élsport, a diáksport, a civil szervezetek, a szociális feladatok, az egészségügyi feladatok stb. sok százmillió Ft-os támogatásáról.
Az idei költségvetésben drasztikusan megnõttek az önkormányzati reprezentáció (12 millió Ft), a reklám, propaganda, hirdetés, kommunikáció (18 millió Ft), a városmarketing (25 millió Ft) és a városi rendezvények (35 millió Ft) költségei, melyek így együttesen már elérik a 90 millió Ft-ot, miközben például a verseny- és élsportra fordítható összeg a 2009. évinek a felére, 50 millió Ft-ra zsugorodott. A városban mûködõ 7 Polgárõr Egyesület támogatása drasztikusan visszaesett a korábbi egyesületenkénti 300 e Ft-ról, tavaly összesen 1 millió Ft-ra, míg az idei évre nincsen rá tervezve semmi. Eközben az ilyen-olyan tanácsadói szerzõdések szépen elszaporodtak.
A tartalékok tervezése is mélyponton van, hiszen a céltartalék összege a tavalyi évinek a felére, fél milliárd Ft alá süllyedt, míg az általános tartalék elõzõ évi negyed milliárd forintjából semmi sem maradt.
A jövõ felélése ez évben is folytatódik, a fejlesztési pénzek rendkívüli kicsi aránya miatt.
Hasonló nagyságrendû zalai város több mint 18 milliárd Ft-os költségvetésében 10 milliárd Ft a mûködési kiadás, és 8 milliárdot meghaladó a tervezett beruházások összege. Ez a nagykanizsai költségvetésben az alig több mint 10 milliárdos végösszeg mellett, mindössze 7 milliárd Ft mûködési és 3 milliárd Ft beruházási forrást biztosít. Arányaiban sajnos hasonló a két településen az egyszeri állami támogatás összege, hisz míg nálunk erre az évre 700 millió Ft, addig a szomszédban ez 1,3 milliárd Ft. A mûködési költségek ezen aránya a felhalmozási, beruházási kiadásokhoz képest semmi mást, mint a jövõ felélését biztosítja.
Mindezek és az egyéb részletek ismeretében a Fidesz - KDNP városvezetés és személyesen Cseresnyés Péter ezen ciklusbeli lobbi erejét tán nem is érdemes említeni.
Adódik a kérdés: Hová lehet még lecsúszni?”

Kanizsa