Hazugságvizsgálót készít a közösségi oldalakon terjedõ pletykák igazságtartalmának elemzésére öt európai egyetem és négy nagyvállalat közös kutatócsoportja.

Azonosítani fogják azt is, vajon a hamis információ terjesztésére hozták-e létre a felhasználói a profilt az adott közösségi portálon. Az a cél, hogy a rendõrség, a tûzoltóság, a mentõk és más szervezetek hatékonyabban tudjanak az eseményekre reagálni.
A projekt abból a kutatásból indult, amely a 2011-es londoni zavargások alatti közösségimédia-használatot elemezte. A kutatók Twitter-bejegyzéseket, egészségügyi fórumok hozzászólásait és a Facebookon közzétett, nyilvános kommenteket vizsgálják - tudósított a BBC hírportája az öt egyetem és négy nagyvállalat közremûködésével három éven át folyó munkáról. A kutatás nevét a görög mitológia egy alakjáról, Fámáról, a hírnév és a pletyka istennõjérõl kapta (Pheme).
A kutatók négy kategóriába sorolják az internetes pletykákat: spekuláció, például a kamatok emelkedésérõl; vita, amilyen többek közt az MMR-oltásról folyt; félretájékoztatás és hamis információ.
A rendszer a forrásokat is osztályozza, hogy hitelességüket felmérje. A kategóriák között híroldalak, újságírók, szakértõk, szemtanúk, közszereplõk és a közösségi médiában automatikus bejegyzéseket létrehozó robotok is szerepelnek.
A közösségi oldalakon folyó beszélgetések alakulását is vizsgálják, a forrásokat ellenõrzik, hogy megerõsítik vagy cáfolják az információt.
Kalina Bontcheva, a kutatás vezetõje, a Sheffieldi Egyetem munkatársa elmondta: csak szöveget elemeznek, képeket nem, tehát nem vizsgálják, manipulálták-e a fotókat.
Az elsõ eredmények másfél év múlva esedékesek, a módszert újságírók és egészségügyi szakemberek segítségével fogják tesztelni.

(http://www.bbc.co.uk/news/technology-26263510)
 

MTI - Kanizsa