Mindszenty bíborost bemutató emlékkiállítás nyílt Akik nem adják föl magukat címmel Letenyén, a Fáklya Mûvelõdési Központban, majd azt követõen a boldoggá avatás elõtt álló bíboros prímás-érsek szellemi örökségérõl, mának szóló üzenetérõl beszélgetett Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök és Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ a nagy számú érdeklõdõ elõtt.

A megjelenteket Halmi Béla, Letenye város polgármestere köszöntötte, majd Cseresnyés Péter, városunk polgármestere nyitotta meg a kiállítást.

– Mindszenty Józsefre emlékezünk ezzel a kiállítással, mely elõször öt éve jelent meg a nagyközönség elõtt a Nagykanizsai Polgári Egyesület rendezésében Nagykanizsán, egy, a kommunizmus áldozatairól szóló megemlékezésen. Ezt a kiállítást hoztuk el most, hogy a bíboros elsõ, 1919-es letartóztatásának évfordulóján a környéken élõk is megismerkedhessenek a bíborossal, az egyházfõvel, az emberrel – hangsúlyozta Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ, polgármester.
Ahogy Dr. Veres András elmondta, öröm számára, hogy egyházmegyénk e nagy szülöttével szerte Magyarországon, Európában egyre többen találkozhatnak. Majd egy személyes élményét idézte fel. Elmesélte, amikor Rómában tanult, ahova a világ minden tájáról érkeztek, a legfelemelõbb meglepetés az volt számára, hogy az embereknek két dolog jutott eszébe, amikor megtudták, hogy Magyarországról érkezett: Mindszenty és Puskás. Kiemelte, mekkora ajándék az, hogy Mindszenty elfelejtettetését megakadályozhattuk, és ma megismerhetjük olyannak, amilyen volt. – Mindszenty bíborost a szülõi ház, az egyház és a nemzet iránti elkötelezõdés jellemezte, melyekre napjainkban is nagy szükség van – zárta megnyitóját a megyéspüspök és a jelenlévõket szeretettel invitálta a bíboros szülõfalujába, Csehimindszentre.
Ezt követõen került sor a beszélgetésre, melynek fonalát a bíboros Emlékirataim címû könyve, az abból felolvasott idézetek kapcsán felmerülõ aktuális problémák, gondolatok adták. Az elsõ kérdés az volt, hogy helyes-e, ha egy pap politizál. A megyéspüspök válaszában kiemelte, hogy aki ember és egy közösségben él, nem teheti meg, hogy ne politizáljon, ne foglalkozzon a nép dolgaival. Azonban a pap nem politizálhat a szószékrõl, ott neki csak az evangéliumot szabad hirdetnie. De azon kívül nem csak lehetõsége, hanem kötelessége is, hogy beszélgessen az emberekkel arról, hogyan tudjuk Isten országát megvalósítani. - Sokakat meg lehet téveszteni, hagyják magukat megtéveszteni – kereste a téves döntések okát a fõpásztor. – Azt a lelkiismereti kötelességet senki nem háríthatja másra, hogy a hívõ embernek Isten országa mellett kell döntenie. Ha olyan erõket támogat, akik ez ellen vannak, az bûn, ezt ki kell mondani – szögezte le Veres András megyéspüspök.
Cseresnyés Péter kapcsolódva az elmondottakhoz kiemelte, Mindszenty József bátran kiállt igazáért mind a barna, mind a vörös diktatúrát képviselõ emberekkel szemben. Kiállt, mert hitte, neki küldetése van, melyhez a neveltetés, a hit adta neki az erõt.
– Nagyon nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyházi iskoláknak legyen arra lehetõsége, hogy keresztény családok otthoni nevelését tovább folytathassák, és ne legyen kettõs a nevelés – reagált Veres András. Hozzátette, nincs kötelezõ hittan, szabadon választható kötelezõ tantárgy van. Mindenki eldöntheti, hogy erkölcstanra vagy hittanra járatja-e a gyermeket. A kötelezõ választás azért szükséges, mert nem mindenütt mûködik jól a család, negatív hatás éri a gyermekeket, amelyet át kell beszélni, hogy ne váljanak a rossz követõjévé. Kézen kell fogni a fiatalokat. Azt gondolom, hogy nem a nemzet javát akarja, ha valaki távol akarja tartani a gyermekeket ettõl a hittan és erkölcstan oktatástól. A gender ideológia hajmeresztõ megnyilvánulásairól szólva arra kérte a képviselõt, hogy továbbítsa politikus társainak a kérését, miszerint ne használják a „hagyományos értelemben vett család” kifejezést, mivel ez nem a hagyományos, hanem a normális család, családmodell. Az értelmiség feladata a példamutatás és a felelõsség vállalása ebben is.
– A társadalom a munka segítségével, a kreativitással jut elõre. Biztos, hogy egyes rétegeknek az az igazi érdekük, hogy segélybõl éljenek? – vetette fel Cseresnyés Péter. – Nem tesz nekik jót, ha a pénzért nem kell semmit tenniük. Az a jó, ha valaki a munkában megleli az örömét, fontos, hogy a lehetõség biztosításával tegyenek a saját sorsuk javításáért – mondta Veres András.
Az estét Cseresnyés Péter egy idézettel, egy útravalóval zárta, mely mindenki számára iránytû lehet, miszerint „Magyar, szeresd a magyart!”.
A kiállítás március 29-ig tekinthetõ meg a letenyei Fáklya Mûvelõdési Központban.

V.M.