Nagykanizsa öt városrésze közül Korpavár a legkisebb, ahol alig százan laknak, de ennek ellenére szépen fejlõdik. Bicsák Miklós önkormányzati képviselõ elõször ezt a városrészt mutatja be lapunknak, melyrõl elöljáróban megjegyzi, hogy Palinban és Korpaváron is szívesen olvassák a helybeliek.

– Büszke vagyok a városrész fejlõdésére, melynek újabb mérföldköveként - a már meglévõ gáz és víz mellett - 2009 végére vagy legkésõbb 2010 tavaszára kiépül a csatornahálózat Korpaváron – avat a részletekbe a képviselõ. – Fél évszázad után sikernek könyvelhetjük el azt is, hogy a távolsági autóbuszjárat reggel és délután bemegy az Egerszegi utcába a helyi lakosság nagy örömére. Ezek a távolsági buszok Nagykanizsa környezõ településeire járnak, s a korpavári megállás révén az idõsek és fiatalok be tudnak jutni Palinba, illetve Kanizsára. Kissé elfogult vagyok ezzel a városrésszel szemben, mert Korpaváron születtem. Akkor még körjegyzõség volt ez a település, majd azután alakult ki Palin városrész nagyobb lélekszámmal. Korpavár fejlõdését elõmozdítja az is, hogy jövõre megépül a 74-es út Palin városrészt elkerülõ szakasza, és várhatóan méginkább érdeklõdnek majd a fiatal családok Korpavár iránt. Ennek elsõ jeleként már megindult a telkek vásárlása a városrészben. Mindez örvendetes módon a városrész lakosságszámának növekedésével járhat és Korpavár egy kulturált szép csendes lakóövezetté alakulhat mindazok számára, akik szeretik ezt a városrészt.

– A városból kiköltözõ kanizsaiak többsége azonban még Palint választja.
– Egy másik csodálatos városrész Palin, ahol tudomásom szerint 1200-1500 fõ lakik, de ez a mutató napról napra növekszik. Palin egyik büszkesége Nagykanizsának, mert az új városrész – az úgynevezett lakóövezeti rész – rohamosan fejlõdik. Rengeteg fiatal jön ki ide Kanizsáról, akik kertes családi házakat építenek. Ez az életforma vonzó a belvárosban lakó embereknek, sõt, még vidékrõl is többen Palint választják lakóhelyüknek.
Ebben a városrészben egy sor új utca jött létre az utóbbi években.
– Csodálatos új utcáink vannak, továbbá két gyönyörû játszóterünk – a Herkules utcai és az Inkey utcai –, amelyeket örömmel vesznek birtokba a kisgyermekes családok kora tavasztól késõ õszig.
– Mi a helyzet a „régi” Palinnal?
– Büszkén mondhatom, hogy régi Palinban van egy szép iskolánk óvodával. Ezek a létesítmények mind 1994-tõl épültek meg, amióta képviselõ vagyok, jelentõsen növelve a városrész kulturális és egyéb fejlõdését. Utak is létesültek – gondolok itt például a kápolnáig vezetõ Förhénci bekötõ útra –, javítást végeztünk az Alkotmány utcában és persze tervben vannak további útfelújítások is. A Gesztenyés utcából kivezetõ gyalogátkelõt – pályázat révén elnyert három és félmillió forint ráfordítással – elektronikus kijelzõvel látjuk el. Ez a jelzõrendszer december 15-éig készül el. Ez azt jelenti, hogy a jelzõrendszer felhívja a Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg irányából közlekedõ autók vezetõinek figyelmét a gyalogátkelõre, illetve a megengedett sebesség betartására, s ezáltal a gyalogosok biztonságát szolgálja. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a lakosság igényének eleget téve most már polgárõr járõr szolgálat mûködik Palin városrészben is. Igaz, hogy most még máshonnan járnak át Palinba a polgárõrök, de már szervezés alatt van a végleges polgárõr egység létrehozása. Mindez nagymértékben szolgálja Palin városrész biztonságát.
– Jelenleg mi a legsürgetõbb feladat Palinban?
– A városrész lakossága számára gond a csapadékvíz elvezetése, ugyanis a legnagyobb esõzések idején – õsszel és tavasszal – például a Förhénci-hegy keleti oldalán lezúdul a csapadékvíz a Napsugár utca és az új városrész játszóterén keresztül egészen a 74-es útig, nagyon nagy károkat okozva. A hirtelen esõzések miatt nyáron is több esetben a helyszínre kellett vonulniuk a tûzoltóknak, hogy megelõzzék a csapadékvíz által okozott nagyobb bajt. Ezek olyan problémák, amelyek megoldásához mindenképpen szükség van az önkormányzat segítségére is. Bízom abban, hogy szerepel majd megfelelõ keretösszeg a csapadékvíz-elvezetés támogatására a költségvetésben.
– A városrész lakói megszokták már az M7-es autópálya közelségét?
– Ez is gond: addig nem tudják megszokni, amíg véglegesen el nem dõl, hogy mikorra építik meg a zajvédõ falat. Az illetékesek megígérték, hogy felülvizsgálják. Végeztek is méréseket, de hivatalosan még nem jeleztek vissza. A magunk részérõl nem hagyjuk annyiban, és országgyûlési képviselõk is segítenek abban, hogy ez a zajvédõ fal végre megépüljön Palinban.
– Milyen a közösségi élet a városrészben?
– Tudomásom szerint most alakul meg a helyi nyugdíjasok klubja, amihez szükség lenne egy közösségi teremre. Palin kivételével minden városrészben van ifjúsági ház, vagy valamilyen közösségi tér, nevezzük akár faluháznak. Ez hiányzik Palinban, jóllehet a költségvetésben immár három éve szerepel ez az igény. Reményeim szerint megfelelõ érvekkel meg tudom gyõzni a közgyûlést arról, hogy lakossági összefogással Palin városrészben is létesüljön egy kis közösségi ház, ahol fiatalok és idõsek egyaránt kellemesen és hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket a hosszú téli estéken. A hely megvan hozzá, de a közgyûlés támogatására van szükség ahhoz, hogy egy ilyen közösségi ház megépülhessen. Meg kell említenem azt is, hogy Palin további fejlõdését szolgálja, ha megépül a 74-es út elkerülõ szakasza, mert ezáltal a jövõben csak személyautók és autóbuszok közlekedhetnek majd Palinban, s így megmarad a számunkra oly fontos igazi lakóövezeti jelleg a városrészben – teszi hozzá Bicsák Miklós.
Kuti László, a Palini Futball Klub Sportegyesület elnöke elújságolja, hogy immár négy és fél éve alakult az egyesület a helyi fiatalok kezdeményezésére.
– Elég jó eredményeket értünk el, feljutottunk a megyei harmadosztályba. Van egy focipályánk, amelyhez öltözõ is tartozik, amely felújításra szorul. Az elmúlt évek alatt labdafogó hálókat, fedett kispadokat és kerítést készítettünk. Minden társadalmi munkában készül. Büszkék vagyunk arra is, hogy félpályán elkészült az éjszakai világítás is, tehát õsztõl télig az esti órákban is lehet edzéseket tartani. Most az ötödik helyen áll a csapat a bajnokságban, de szeretném kiemelni a tartalék bajnokságot, mert az egy teljesen külön megmérettetés, ahol biztosan tartja elsõ helyét a csapatunk, vagyis most kezd beérni a fiatalok és az edzõ közös munkája. Az egyesület életében jelentõs szerepet vállal Kiss Sándor gazdasági felelõs, illetve Kõmûves Gyula vezetõségi tagunk, akivel közösen irányítjuk a tartalék-, és a felnõtt csapatot. A focipályán idõnként közösségi programokat is tartunk: legutóbb például kispályás labdarúgó bajnokságot szerveztünk 4. Rózsa Kupa elnevezéssel. Jövõre szeretnénk ehhez a város támogatását is elnyerni, mert már az idén is egész napos volt a program egy jól sikerült fõzõversennyel és zenés mûsorral. Palinban van igény az efféle rendezvényekre, csak nagyon nehéz mindezt önerõbõl és saját tõkével megszervezni, tehát szükség lenne egy szélesebb körû társadalmi összefogásra. Kanizsához tartozunk, de a közösségi programok tekintetében egy kicsit le vagyunk maradva a többi városrészhez képest, ezért az eddigieknél még színvonalasabb programokat szeretnénk – pályázati és önkormányzati támogatások segítségével is – megszervezni lakóhelyünkön. Két és fél évtizede vagyok már palini lakos, és az úgynevezett „régi faluban” lakom. Jól érzem magam ebben a városrészben, de a futball indulásakor egy kicsit nehéz volt összehozni – úgymond - az „újtelepieket”. Kezdetben felmerültek aggályok, hogy miként lesz ebbõl egy egységes csapat, de végülis sikerült, tehát nincs ellentét „újfalu” és „régi falu” között. Igaz, hogy nincs faluház Palinban, meg városszépítõ egyesület. Jómagam korábban anyagilag is támogattam az itteni városszépítõ egyesületet és tettünk is a városrész érdekében, ezért nem örülök annak, hogy jelenleg nem folyik ilyen irányú tevékenység az arra illetékesek részérõl a városrészünkben.
Gelencsér Gábor