Az elmúlt esztendõ (is) mozgalmasan telt a Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltségen. Szervezeti átalakulás, közel félezer riasztás, a szélsõséges idõjárás okozta veszélyhelyzetek elleni küzdelem – sok más mellett ezek hangzottak el az eseménydús évet értékelõ hétfõi beszámolón.

– A tavalyi év a nagy szervezeti átalakulásokat követõ finomhangolás éve. Minimális átszervezést hajtottunk végre a védelmi igazgatás átalakulásához igazodva, létrehoztuk a katasztrófavédelmi beosztásokat járásonként, illetve továbbfinomítottuk az integrált hatósági munkát – mondta elöljáróban az évértékelõ értekezleten Dobos István tûzoltó alezredes. A Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetõje az eseményen arról is közelképet adott a megjelenteknek, hogy 2013-ban a védelmi igazgatás jelentõs átalakuláson ment keresztül. A járási rendszer megváltozott struktúrájához igazodva létrejött a már említett védelmi igazgatás új rendszere is.

– Amit az élet már az elsõ hónapokban tesztelt – emelte ki Dobos István – ugyanis a kora tavaszi (márciusi) hóhelyzet okozta tömegbalesetek az M7-en, majd a Liszói-patak, a Principális és a Kürtös-patak menti (egyébként 50 éve nem tapasztalt) áradásoknál bizonyítani kellett a rendszer mûködõképességét. Kemény próbatételek voltak, ám a védelmi igazgatás rendszere mindkét járás (Nagykanizsa és Letenye) területén jól vizsgázott.
Munkájuk pedig volt bõven a helyi katasztrófavédelem szakembereinek, tekintve, hogy a kirendeltség illetékességi területe 76 településre terjed ki. Ugyanakkor a még hatékonyabb munkavégzés miatt két õrsöt is mûködtetnek, Zalakaroson és Letenyén is. Ez utóbbi jelenleg egyébként csak hatósági feladatok ellátását végzi, beavatkozó-állománnyal nem rendelkezik, 2014 végétõl azonban már 4 fõs kollektívával és teljesen új épületben folytatja majd tevékenységét.
A nagykanizsai hivatásos tûzoltó-parancsnokság vonatkozásában Dobos István kifejtette, a tûzvédelmet 89 településen látják el, 109 fõs állománnyal, ebbõl hárman újoncok.
– Ha pedig a számadatokat nézzük, 2013-ban 451 riasztás érkezett a kirendeltségre: 184 tûzesethez vonultak ki a lánglovagok, illetve 116 egyéb beavatkozáshoz, mûszaki mentés pedig 233 volt, ám – sajnálatos módon – 51 téves és 3 szándékosan megtévesztõ jelzés is volt.
A tûzoltó alezredes mindezek mellett szólt az állomány képzésérõl, különbözõ gyakorlatokról, versenyekrõl, az önkéntes tûzoltó-egyesületekkel történõ eredményes együttmûködésrõl, az önkéntes mentõcsoportok megalakulásáról, a kirendeltségen végbement színvonalas informatikai fejlesztésekrõl, a közösségi kapcsolatokat erõsítõ eseményekrõl, és a kanizsai tûzoltó-parancsnokságon történõ, 50 órás diák-közösségi munkavégzésrõl is, ahogy a lakossággal kialakított intenzív kapcsolattartásról is.
Ám nemcsak saját illetékességi területén teljesített kiválóan a nagykanizsai katasztrófavédelem, hanem a dunai árvízi munkálatoknál is. 37-en ugyanis a védmû-erõsítésben vettek részt.
Ami pedig az idei év célkitûzéseit illeti – hangsúlyozta Dobos István – elsõsorban megelõzési tevékenységünk javítására fókuszálunk, ám emellett a járási mentõcsoportokat is felkészítjük az eredményes munkára, illetve a Letenyei Katasztrófavédelmi Õrs megújításához a személyi feltételek biztosítását kívánjuk megoldani.
Ezt követõen Egri Gyula tûzoltó ezredes is értékelte a kanizsai katasztrófavédelem és hivatásos tûzoltó-parancsnokság elmúlt esztendejét, ami – a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szerint – eredményes volt, még úgy is, hogy a megváltozott jogszabályi környezet nagyobb mértékû feladatterhet rótt a katasztrófavédelemre.
– Azonban a számadásokon túl a legfontosabb az, honnan érkeztünk és hova indulunk. Az igazi megmérettetés pedig mindig „élesben” megy végbe. Tavaly például több olyan kritikus idõszakunk volt, amikor a hó okozta nehézségekkel kellett megküzdenünk, ráadásul tömeges beavatkozásokkal. Az ár- és belvíz elleni védekezés szintén megoldandó feladatok elé állított bennünket. A tûzesetek száma viszont csökkent, ez a megelõzési munkának is köszönhetõ, illetve a mûszaki mentésben is kevesebbszer kellett részt vennünk, mint korábban.
Egri Gyula összegzõjén kívül a nagykanizsai kirendeltséget érintõ más, ám „állandó” veszélyhelyzetekre is rávilágított.
– Az M7-es és az M70-es autóúton, folyamatosan, nagyfokú veszélyes-anyag szállítás megy végbe. Ez koncentrált veszélyhelyzetet jelent, csakúgy, mint azon nagyvállalatok tevékenységi köre, amik szintén ilyen anyagokkal dolgoznak. Harmadik, szintén kiemelt terület a zalai erdõk és az olajkincs védelme.

Sz.Zs.