Jelentõs különbség van a politikai reklámok és politikai hirdetések között, és a választási eljárásról szóló törvény élesen elválasztja egymástól e két fogalmat - hívta fel elemzésében a figyelmet az Alapjogokért Központ.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott összegzés szerint míg a politikai reklám a televízióban vagy rádióban ingyenesen közzétett mûsorszám, addig a politikai hirdetés a nyomtatott vagy online sajtóban és a mozikban ellenérték fejében közölt tartalom. Politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók a kampányidõszakban kötelesek közzétenni, míg ez például a kereskedelmi tévék, rádiók számára csak egy lehetõség, a szabályozás alapján úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem tesznek közzé politikai reklámot. Ezzel szemben a politikai hirdetésekre ilyen jellegû szabályozás nem vonatkozik, annak ellenérték fejében történõ közzétételérõl minden esetben a sajtótermék dönt. A vonatkozó hirdetési árjegyzék azonban ilyen esetben nyilvános, ami segítheti a kampányköltségek elköltésének átláthatóságát - fejtették ki.
Kitértek arra is: a politikai reklám a jelölõ szervezetet vagy a független jeltöltet népszerûsítõ vagy annak támogatására ösztönzõ televíziós vagy rádiós mûsorszám. Ennélfogva politikai reklám nyomtatott vagy internetes sajtótermékben fogalmilag nem tehetõ közzé: az itt megjelentett médiatartalmat az új jogszabály politikai hirdetésként definiálja, és arra a politikai reklámoktól alapvetõen eltérõ szabályokat fogalmaz meg.
Televízióban, rádióban - vagy az e kettõhöz formájában hasonló lekérhetõ (letölthetõ) médiaszolgáltatásokban - kampányidõszakban politikai reklám csak ingyenesen tehetõ közzé.
A közzététel ilyen esetben a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében kötelezettség, betartva az esélyegyenlõségre és az egyenlõ feltételek biztosítására vonatkozó szabályokat.
Az országosan elérhetõ, nem közszolgálati médiaszolgáltatók (vagyis a kereskedelmi tévék, rádiók) számára ilyen kötelezettség nincs elõírva, azonban ha saját döntésük alapján úgy határoznak, közölnek politikai reklámot, és ezt az Nemzeti Választási Bizottságnak bejelentik, akkor azt szintén csak ingyenesen - és szintén betartva az esélyegyenlõség szabályait - tehetik meg - jegyezték meg.
A közszolgálati médiaszolgáltatók esetében a szabályozás garanciális jelleggel biztosítja, hogy minden országos listát állító párt kellõ idõtartamban sugározhassa a reklámjait. E célra összesen 600 perc reklámidõt garantálnak. Szintén garanciális elem, hogy minden országos listát állító párt egyenlõ idõtartamban jelenhet meg reklámjaival a közmédiában, valamint hogy a naponta megjelenõ reklámok sorrendjét változtatni szükséges.
Mindez a pártok esélyeit nagymértékben kiegyenlíti, így már nem kizárólag egy-egy párt anyagi lehetõségétõl függ az, hogy a költséges mûfajba sorolt televíziós reklámból mennyit tud közzétenni.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami mûködéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
 

MTI - Kanizsa