Az Országgyûlés elnöke szerint nagyjából a rendszerváltozással összemérhetõ jelentõségû és mennyiségû törvényhozási munka zajlott az elmúlt négy évben, s annak minõségét a választóknak kell megítélniük.

Kövér László szombaton Nagykanizsán, sajtóbeszélgetésen értékelte így a jelenlegi ciklus parlamenti munkáját, és - mint mondta - ha a választók is így ítélik meg, újra bizalmat adnak a jelenlegi kormánynak. A négy év nem olyan nagy idõ, hogy az emberek elfelejtenék, mi történt 2010 elõtt.
Akik akkor hatalmon voltak, "pontosan ugyanazt tennék ma is" - fogalmazott a házelnök. Szerinte mostani nyilatkozataikból is kiolvasható, hogy a rezsicsökkentést "visszacsinálják", a családtámogatási rendszert "romba döntik", a mezõgazdasági reformnak az ellenkezõjét tennék megint, vagyis "visszajuttatnának bennünket oda, ahonnan 2010-ben elindultunk".
Kövér László elmondta, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben "csõd közeli országot" örökölt 500 milliárd forintos hiánnyal, ami nem volt benne a 2010-es költségvetésben, pedig "innen indul minden". Közlése szerint 2002-ben a Fidesz 320 milliárd forint elkölthetõ forrást hagyott az MSZP-SZDSZ-kormányra.
A házelnök kijelentette: a négy évvel ezelõtti kormányváltás idejére "minden területen az állam mûködõképessége kérdõjelezõdött meg". A sorozatos cigánygyilkosságok ügyét emelte ki, mint ami "a legborzalmasabb, legbrutálisabb formában világított rá arra, hogy az állam gyakorlatilag nem volt képes megvédeni a legelemibb szinten sem a polgárait".
Volt SZDSZ-es képviselõk felvetéseire utalva beszélt arról, hogy hanyagság, szakmai hozzá nem értés vagy oda nem figyelés következménye volt, hogy a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a rendõrség hosszú ideig nem volt képes "megakadályozni és felderíteni a történteket". Hozzátette: "ma is kétségeink lehetnek, hogy vajon a teljes igazság napfényre került-e", netán többrõl van szó, "olyan cinkos összejátszásról", ami passzivitásában nyilvánult meg, vagy "tevékenyen is hozzájárultak mindahhoz, ami történt".
Kövér László azt mondta: "ennél mélyebbre egy állam már nem juthat". Az õszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán, megfogalmazása szerint "a szappanopera újabb fejezete után" érdemes elgondolkodni, azon, kik voltak, "akik az elõzõ kormányban a mûködésképtelenség határára juttatták az országot".
Az elmúlt négy év tevékenységét megfeszített munkaként értékelte, amiben az embereknek is részük volt, s ennek eredménye, hogy sikerült ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot.
A törvényhozási munka nagyját elvégezték, az elmúlt négy évet jellemzõ "rohamtempóban" több mint 800 törvényt fogadtak el, ez még akkor is jelentõs szám, ha "leszámítjuk belõle a mintegy 150 nemzetközi szerzõdést" - mondta. Csak a legjelentõsebbeket említve sorolta a büntetõ törvénykönyv, a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve mellett az alaptörvényt, valamint az arra épülõ sarkalatos törvényeket.
Az MTI kérdésére, hogy milyen feladatai lesznek az április 6. után felálló új Országgyûlésnek, Kövér László kifejtette: egyszerûen szólva "csak menedzselni kell az ügyeket a normális kerékvágásban", azzal együtt, hogy különbözõ törvényeken akad még igazítanivaló, "mert az élet újabb kihívásaira reagálnia kell a kormányzatnak".
Két területet emelt ki, az államigazgatást és az oktatási rendszert, ahol "még lesz teendõ a következõ négy évben", de a végre újra növekedési pályára állított mezõgazdaságban is szükség van "új ötletekre és segítségre".
A családi gazdálkodókat, a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy az európai uniós források mellett a saját lábukra tudjanak állni és piacot találjanak. Ehhez a kormányzat segítsége kell, azt "leegyszerûsítve szövetkezésnek nevezhetnénk" a legproblémásabb értékesítés és feldolgozás területén, hogy a magyar mezõgazdaság valóban versenyképes legyen.

MTI - Kanizsa