Kövér László házelnök szombat délután a Fidesz választmányi elnökeként köszönte meg a könyvtár 3. szintjét megtöltõ jelenlévõk – többségüket 2002 óta ismeri – kormányt segítõ fáradhatatlan munkáját, azzal „keserítve” õket, arra a jövõben is szükség lesz. - Kezdünk már hozzászokni – azaz, még nem dõlhetünk hátra.

Majd számba vette a Fidesz kormány erõfeszítéseit társadalmi – gazdasági téren egyaránt. Kiemelve, a nagy átalakítások közt is „meg tudta õrizni arcát”, azaz nem bukott meg, mint Antall József kamikáze kormánya (gyakorlatilag már 1990-ben, a taxis blokád idején). Sõt, a Békemenettel azt üzenhette a világnak, a Fidesz kormánynak akkora a támogatottsága, hogy nem érdemes vele kukoricázni. Utalt az Orbán Viktort akár polgárháború árán is megbuktatni tervezõ Charles Gatira: ha tõlünk keletre nézünk, nem is olyan elképzelhetetlen terv az övé... Hívta is a jelenlévõket a következõ, március 29-i Békemenetre.
És amirõl kevesebb szó esik, pedig a leglényegesebb: a népesedési gond. - folytatta - Minden azért van, hogy mi legyünk, a gyermekeinkben és az unokáinkban. Gyermektelenséggel, elöregedéssel, fogyással küzdenek a nálunk gazdagabb országok is, ez tehát nem kizárólag gazdasági probléma. Azok a kormányzati lépések, amelyeket a javulás érdekében tettünk – a családi adókedvezmény, a gyermekvállalást követõen a munkába visszatérés segítése, a gyes/gyed kiterjesztése – abban segíthetnek, hogy a közgondolkodásbeli fordulat létrejöjjön. Enélkül egyszer csak eltûnünk a térképrõl. Mindeközben a világ népessége növekszik, vannak jelentkezõk, kül- és belföldön, akik az általunk üresen hagyott területre jönnek. Egyre jelentõsebb az illegális migráció. Vagy komolyan vesszük ezt, vagy nem foglalkozunk vele, mivel mi úgysem érjük már meg. Egy szerzetestõl tanultam, hogy a kommunisták azok, akik nem hisznek az örökkévalóságban. Tehát nekik nem érdekes, hogy mi történik utánuk. De mi nem ezek vagyunk, mi szeretnénk a gyermekeinkre, unokáinkra olyan világot hagyni, amely a szó szoros értelmében élhetõ. A következõ négy év legfontosabb feladata tehát itt van, nem csak gazdaságilag. A közgondolkodásban – iskolában, médiában, családban – egyaránt fordulatra van szükség ennek érdekében.
A Kéthly Annát idézõ (szívesen vállalja a vádat, hogy õ jobboldali szociáldemokrata, ha a fantaszták és a fizetett ügynökök baloldaliak) kérdésre válaszolva a hajdani Ellenzéki Kerekasztalban hallott meghatározásra emlékezett: A liberálisok a gazdasággal törõdnek, az emberek másodlagosak. A szociáldemokraták az emberekkel, úgy, hogy a gazdaság is mûködjön. Sok értelme nincs - már Kéthly Anna megmondta - ennek a jobb- és baloldal felosztásnak, ha összevetjük a mi hozzáállásunkat az elõzõ kormányéval. 1990 után azok kezdték szociáldemokratáknak nevezni magukat, akik sem szociáldemokraták, sem baloldaliak ne voltak. Akik legrútabbul árulták el a rájuk szavazó kisembereket. Majd ezt folytatták, azt a trükköt alkalmazva – egyre kevésbé sikeresen - hogy a legrászorultabbakat nem a felsõ tízezer - melynek õk is tagjai - rovására, hanem a munkájuk révén éppen csak kicsit jobban élõket megnyomorítva kívánták segíteni. Nem törõdve azzal, ha az országot fenntartó középosztályt tönkreteszik, az ország is vele megy, a felsõ tízezernek sem lesz kiktõl elvenni, akár tovább is állhatnak. Kéthly Annára visszatérve méltatta õt - nemsoká szobrot is kap a Parlament közelében, ha már 12 év kormányzásuk alatt erre nem futotta a szocialistáknak.
A határon túli magyar szervezetek egy részének – de idehaza sem ismeretlen ez a jelenség – baja, hogy konfliktus nélkül akarják megúszni az életet. Miközben igényt tartanak azokra a jogokra, amelyekre joggal tartanak igényt. Nem fegyveres konfliktusra gondolok, de arra a kiállásra, mint a több mint 100 éves felvidéki asszonyé, aki nem adja fel, elmondja mindenütt, hogy neki szülõföldjén maradva – hiába került más állam fennhatósága alá – joga van a magyar állampolgárság visszanyerése után is szlovák állampolgárnak lenni. Alaptörvényünk már nem azt mondja, hogy a magyar állam felelõsséget érez, hanem: felelõsséget vállal a külhoni magyarokért. Ehhez az érdekérvényesítéshez erõs állam kell, nem egy Gyurcsány által páriává legyöngített. A veszélyeztetett kárpátaljai magyarság kapcsán elõkerült ukrán fejleményekrõl megjegyezte: Ukrajna adja a világ kínálati gabonapiacának 10%-át, ugyanakkor a GDP-je 40%-ig van csak eladósodva, van még hová eladósítani.
Az egyik hallgató gratulált ahhoz a nyugalomhoz, ahogyan az ellenzék parlamenti és azon kívüli provokációira reagál. Kövér László válaszában világossá tette, csak az õ malmukra hajtotta volna a vizet, ha a CNN és más televíziók egyes országokban már megszokott botrányos jeleneteket, erõszakot mutathattak volna. A Sándor-palota erkélyére való fölmászás azonban más: nem jelent jót az állam mûködõképességét próbára tenni. Ez az elmúlt húsz év terméke, s visszautalt a titkosszolgálatok nem csak bûnös félrenézése folytán zavartalanul folyt roma-gyilkosságokra. Ez a „minél rosszabb, annál jobb” cinikus logikájára épült.
Cseresnyés Péter elköszönõben a legközelebbi három eseményt hirdette: március 11-én, kedden 18 órakor Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, március 21-én, pénteken 18 órakor pedig többek közt Fazekas Sándor miniszter és Fónagy János államtitkár lesz a vendége a HSMK-ban. És a legnagyobb érdeklõdést kiváltó: a kórház felújítását avató Orbán Viktor miniszterelnök március 10-én, hétfõn 10.30-kor érkezik a Városházához, 11-kor az SBO-hoz. Mindkét helyszínre hívta ünnepelni a város és környéke lakóit.

Kanizsa

További képek a galériában.