– Nem vagyok híve a visszamutogatásoknak, de kénytelen vagyok azt mondani, nehéz örökséget vettünk át 2006 végén. Ugyan az akkori városvezetés egy látszólagos fejlõdést illetve fellendülést mutatott fel, ám amibõl ezt megteremtették jórészt hitel volt. Ennek eredményeként sajnos jelentõsen eladósodott a város. Ráadásul olyan területeket fejlesztettek, amelyek bár szükségesek voltak, a város adóerõ képességét nem erõsítették. Sõt ezek egy része mûködési költségeik révén újabb súlyos terheket rótt a városra. Ha ezt egy család életére vetítjük, úgy néz ki, mintha azt a pénzt, amit hitelként vettek fel a banktól, közös pénzügyeikrõl döntve, nem energiatakarékos mosógép, hûtõszekrény vásárlására fordították volna, hanem étteremre, színházra, mozira költötték. Sajnos az elõzõ ciklus vezetõi nem gondolkoztak hosszú távon. Nem figyeltek kellõen az ipari park infrastruktúrájára, az odatelepülõ vállalkozókkal kötött szerzõdésekre, a területfelosztásra. Valamint arra sem, hogy további befektetõk jelentkezése esetén a betelt ipari park után hol és milyen újabb területeket lehet felajánlani az érdeklõdõknek.

– Nyílván ezt az ellenzék másképp látja, de emiatt nem kell összeszólalkoznunk. Az örökölt helyzetbõl ugyanis ki kell lábalni, de hogyan?
– Az elmúlt másfél évben már többször elmondtam azokat az elképzeléseket, amelyekre támaszkodva hosszú távon lehet és kell gondolkodni. Mielõtt azonban válaszolnék, szeretném hangsúlyozni, nagy szükség van egy, a gyakorlatban is jól használható stratégiai tervre, amelyet évente felül lehet és kell vizsgálni. Kezdeményezésemre ez a munka egy hónapja elindult, és a jövõ év elejére szeretném, ha elkészülne. Ezáltal a mindenkori városvezetés kezében lenne egy zsinórmértékként használható dokumentum.
– Ha elkészül, mit olvashatunk majd benne?
– Jómagam több kitörési pontot is látok Nagykanizsa számára. Elsõként említeném a termálvízben rejlõ lehetõségeinket. Már bele is vágtunk egy termálturisztikai koncepció kidolgozásába. Mindenki tudja, óriási igény van az itt élõk között egy termálvizes strandra. De visszatérve a koncepcióhoz, ha van termálturizmus, van szálloda, ha van szálloda, van konferencia- turizmus. Ezek után pedig már gondolkodhatunk jelentõs sport és kulturális rendezvények megrendezésérõl, természetesen bekapcsolódva a Moto GP által környékünkön megnövekvõ turistaforgalomba.
– Ez kétségkívül reményt keltõ elképzelés, de más lehetõséget is hordoznak magukban a város körül található termál-kutak.
– Máshol már jól bevált módszerek alapján a termálvízbõl eredõ energiát felhasználhatnánk lakóházak fûtésére vagy villamos áram elõállítására. A témában már benyújtottam egy javaslatot a képviselõ testületnek, azonban a közgyûlés elvetette a jelentkezõ vállakózóval való együttmûködést. Sajnálom, de nem adom fel, hiszen idõközben ugyanez a cég Tamásiban elkezdett egy ilyen jellegû beruházását. Ennek tükrében remélem, hogy nem véglegesen akadt el a folyamat és elõbb-utóbb nálunk is megvalósulhat.
– Viszont van egy eddig el nem háruló akadály, ahogy ön fogalmazott Nagykanizsa földnélküli város.
– Szomorú tény, hogy szinte honvédségi területek gyûrûjében fekszik a város, így az említett strand kialakítása is akadályokba ütközik. Ám örülök annak, hogy a kormánypárti politikusok is elfogadták azt a gondolatomat, hogy városnak területeket kell szereznie. Ennek egyik lehetséges megoldása a honvédségi földek megszerzése. Kormánypárti képviselõ társaim támogatását is bírva már többször próbálkoztam, próbálkoztunk, sajnos eddig kevés sikerrel. A földterületekre azért is szükség van, mert az autópálya megléte nem oldja meg magától a beruházók hiányának problémáját. Több éve mondom, sokat kell tenni annak érdekében, hogy az autópálya meglétének elõnyeit kihasználjuk. Az autópálya ugyanis nem csak a mi lehetõségeinket, hanem más településekét is megnöveli. A területekre a miatt is szükségünk van, hogy ha egy olyan befektetõ érkezne Kanizsára, amelyik több ezer munkahelyet tudna teremteni, a városhoz tartozó területeken nem találna egybefüggõen több tíz hektár területet. Pedig egy nagyberuházáshoz minimum 30-40 hektár szükséges.
– A földterület megszerzése még nem jelenti, itt a Kánaán…
– Természetes hogy e mellett komoly városmarketingre is szükség van. Ezt is szolgálja az említett készülõben lévõ stratégia, amely alapja lehet a településmarketingnek.
– A város jövõképe mellett azonban most olyan dolgokról is beszélnünk kell, ami napjainkat érinti, hiszen a kormány elhibázott lépései mellet nyakunkban a begyûrûzõ hitelválság.
– Magától értetõdõ, hogy vannak napi feladatok, amelyeket – nem feledve a stratégiai feladatokat – most kell megoldanunk. A kialakuló válságot nem szabad helyben sem széttárt karral fogadnunk, s arról siránkoznunk, hogy nem tehetünk semmit, mert ez világválság. Pár napja egy sajtótájékoztatón elmondtam, az önkormányzatnak is komoly felelõssége van ilyen esetben. Nem szabad abban gondolkoznunk, hogy a kormányzattól kiesett bevételeket az itt élõk nyakába varrjuk. Nekünk, a városért felelõs embereknek kell takarékosabb gazdálkodást folytatnunk, úgy hogy közben a helyi kis- és közepes vállakózókat is segítsük. Ennek elsõ lépcsõje volt a már elkezdõdött út- és járdafelújítás, amit a Fidesz frakció javaslatára fogadott el a közgyûlés. Természetesen más elképzeléseink is vannak, ilyen a bérleti díjak felülvizsgálata, a munkahelyteremtés támogatása. Ez utóbbi javaslatom alapján már a gyakorlatban is mûködik, s ebben az évben közel 30 millió forintot tudunk erre fordítani, valamin egy-két millió forinttal a turizmus fellendítését is támogatjuk. Remélem a Fidesz-frakció elképzeléseit, nem csak támogatják képviselõtársaim, hanem segítõ ötletekkel is elõállnak.
Dóró János