A Nyugat-dunántúli Régió Kereskedelmi és Iparkamaráinak Szövetsége Nagykanizsán tartotta regionális gazdasági évnyitóját. A szövetség képviselõit, Gyõr-Moson-Sopron-, Vas- és Zala megye képviselõit, Nagykanizsa vállalkozóit, a régiónk államigazgatási intézményeinek, szervezeteinek vezetõit, képviselõit Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ és Dr. Polay József, a házigazda Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a Medgyaszay Ház konferencia termében.

Cseresnyés Péter beszédében kiemelte: néhány esztendeje, 2008-ban, amikor kitört a modern kor egyik legjelentõsebb és legmélyebb gazdasági világválsága, Magyarország a legnagyobb vesztesek közé tartozott. Ahogy akkor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazott: „lúzerországgá változtunk, és annak tekintettek minket külföldön is, mert nem volt önbizalmunk, és közgazdasági értelemben mérhetetlenül kiszolgáltattuk magunkat”. És kérdem én magam is – tette fel a kérdést a polgármester, melyet meg is válaszolt: hogy is lehetett önbizalmunk egy olyan felelõtlen korszak közepén, amikor a nemzeti és gazdasági szuverenitásunk szétfoszlóban volt, minden alapot nélkülözött, hiszen rábízta magát a piac mindenhatóságára, arra az illúzióra, hogy az államnak, a kormányoknak nincs szerepe a gazdaság szervezésében. Ennek a folyamatnak és szemléletnek a súlyos vesztesei voltak még azok a kis- és középvállalkozások is, melyek jó esetben egy ország vagy egy régió stabilitását és fejlõdését szolgálják, miközben az itt élõ emberek létbiztonságát és jövõjét alapozzák meg. A történelembõl tudjuk, egy erõs ország az ott élõ emberek tudására és szorgalmára kell, hogy építsen, és ehhez partneri szövetséget kell hogy kössön a vállalkozásokkal és a vállalkozásokat képviselõ szervezetekkel.
Köszöntõ szavainak befejezéseként arra kérte a jelenlévõ vendégeket, hogy a jövõben is segítsék, támogassák azokat a vállalkozásokat, amelyek az ország és a régió felemelkedését szolgálják.
Dr. Polay József a Nyugat-dunántúli Kamarák Szövetségének soros elnökeként beszédében kiemelte:
– Az elmúlt években, de különösen az elmúlt két évben a nagykanizsai kamara egyre aktívabb lett. Ennek oka, hogy közel vagyunk a vállalkozásokhoz, így jobban ismerjük igényeiket és gyorsan tudunk reagálni a felvetésekre. Sok rendezvényünk volt, ahol csak tavaly, közel háromezer vállalkozás képviseltette magát. Ezek megszervezéséhez nagy segítségünkre voltak az NGM pályázatai, amelyeket a MKIK-n keresztül tudtunk igénybe venni.
Bíznak benne – folytatta –, hogy ez a folyamat nem szakad meg, és tovább tudnak lépni a városunk számára fontos iparágaknál, idén például a vízkezeléssel kapcsolatos területen, mely szintén a város egy fontos kitörési pontja lehet.
Köszöntõje végén az elnök többek között megjegyezte, szeretnének Észak-Olaszország felé is nyitni, és nemsokára jön Nagykanizsára a Magyar Nemzeti Kereskedõház, mely lehetõséget ad a kis és közepes válallkozásoknak az export elindításához.
Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelõs helyettes államtitkára Fejlesztéspolitika 2014 után címmel tartott elõadást. Beszédében közölte: a kormány az elmúlt hét végén, határidõ elõtt benyújtotta Brüsszelnek az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusára vonatkozó partnerségi megállapodást, amely lehetõvé teszi a Magyarországnak szánt 10500 milliárd forintos forrás megnyitását.
Csepreghy Nándor a gazdasági évadnyitón azt is elmondta, hogy a tervek szerint a kormány március végéig az operatív programokat is benyújtja az Európai Bizottságnak. A remények szerint a mostani hétéves uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan – elõször még a hazai költségvetés terhére – már az év közepén elindulhatnak az elsõ pályázatok, de legkésõbb októberig az összes operatív program pályázatát ki tudják írni. Úgy fogalmazott, hogy az uniós tagság "jó üzlet" Magyarország számára, hiszen 2007 óta az ország 2000 milliárd forintos befizetési kötelezettségével szemben 8200 milliárd forintos lehívási lehetõséget kapott. "Ha egyes emberek számára kérdéses az, hogy Magyarországnak nemcsak a politikai hovatartozás, hanem a gazdasági racionalitás szempontjából is az Európai Unióhoz kell tartoznia, annak itt van 6200 milliárd forintnyi érv" – tette hozzá. Elõadásában arra is kitért, hogy az uniós fejlesztéspolitikai célokkal összhangban Magyarország 2020-ra szeretné elérni a munkaképes korúak 75 százalékos foglalkoztatottságát, 10 százalékra mérsékelné azok számát, akik korán elhagyják az iskolát, illetve 450 ezerrel csökkentenék a szegénységben élõk számát. Kiemelte: növelni kell a megújuló energiák használatát és az energiahatékonyságot, továbbá 650 milliárd forintra kívánják emelni a kutatás-fejlesztésre felhasznált forrás összegét. Tervezhetõbb pályázati rendszerre van szükség, a nyerteseknek egy állami alap garanciájával elõleglehívási lehetõséget kellene biztosítani. A pályázatíróknak kifizetett összegeket a mostani 15-20 százalékról 10-15 százalékra mérsékelnék azzal, hogy egyszerûbbé, bizonyos pályázatoknál pedig normatív alapokhoz köthetõen szinte automatikussá tennék a források lehívását.
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Elõttünk a holnapután címmel tartott elõadást. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a válság kitörésétõl, 2008 óta a német és a magyar gazdaság együtt zuhant, de a németek 2010-re elérték a válság elõtti gazdasági szintet. Véleménye szerint Magyarországon azért lassúbb a növekedés, mert a magyar kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsonyabb, a válság utáni intézkedésekben pedig magas volt a "transzformációs veszteség", sokáig elmaradtak a strukturális reformok, illetve több elrontott gazdaságpolitikai lépés is történt. A transzformációs veszteség szerinte abból származott, hogy a 2010-ben alakult kormány a gazdaság számára hosszú távon helyes döntésekrõl határozott, amelyek azonban rövidtávon lassítást eredményeztek. Hangsúlyozta, hogy nagy szükség volt az átfogó reformokra például az oktatási rendszerben vagy a közigazgatásban, ami mind a versenyképesség javítását hivatott segíteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatásban a legkisebb eredményt érte el e kormányzat a gazdaság szempontjából, ott sokkal erõsebb ellenállásba ütközött. Nekünk teljesen mindegy, hogy ki fog kormányozni, de az nem mindegy, hogyan – zárta gondolatait Parragh László, hozzátéve, a strukturális reformokat végig kell vinni, elfogadhatatlan lenne a visszarendezõdés.
A regionális gazdasági évadnyitó díjak, elismerések átadásával fejezõdött be.
Az „Év Vállalkozója” díjat Hohl László egyéni vállalkozó, az „Év Vállalkozása” díjat az Aquaprofit Zrt., az Addinol Hungaria Kft. és a Murasóder Kft. kapta. A „Kiváló Gyakorlati Képzõhely” díjban Novinics József egyéni vállalkozó, a Villtek Kft. és a Pápai József és Társa Bt. részesült.

B.E.

További képek a galériában.