A jelöltek nyilvántartásba vételérõl szóló határozatok jogorvoslatainak lezárulta után, várhatóan március 11-12-én döntenek az egyéni választókerületi választási bizottságok az áprilisi országgyûlési választás szavazólapjainak adattartalmáról.

Az egyéni választókerületekben induló jelöltek bejelentésére hétfõn 16 óráig volt lehetõség. Az egyéni választókerületi választási bizottságok mellett mûködõ választási irodáknak kell ellenõrizniük a benyújtott aláírások hitelességét és azt, hogy van-e ötszáz érvényes ajánlása a jelöltnek. A választási bizottságoknak a bejelentéstõl számított három napjuk van arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket.
A hétfõn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételérõl legkésõbb csütörtökön kell dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napig - vasárnapig - van lehetõség fellebbezéssel élni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az NVB-nek szintén három napja van a fellebbezés elbírálására, vagyis a testület legkésõbb jövõ szerdáig dönt a fellebbezésekrõl.
Ez ellen a döntés ellen megint megnyílik a jogorvoslati út, három napon belül - szombatig - lehet a Kúriához fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel. A Kúriának szintén három napja van a kérelem elbírálására, vagyis - amennyiben minden érintett kihasználja a számára rendelkezésre álló idõt - március 15-én lenne jogerõs a jelöltek nyilvántartásba vételrõl szóló, március 3-án hozott döntés.
Azonban várhatóan a bizottságok és a bíróság "gyorsítanak" és nem várják meg a háromnapos határidõ lejártát a döntésük meghozatalára, így várhatóan már március 11-12-én végleges lesz az egyéni választókerületi jelöltek névsora.
Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottságok ekkor állapítják meg a szavazólapok adattartalmát, ez az úgynevezett "imprimálás". Ennek során a jelölõszervezetek delegáltjaival kibõvült választási bizottságok elfogadják a szavazólapon szereplõ jelöltek, jelölõszervezetek nevét, valamint azok logóját, vagyis a szavazólap "képét".
A korábbi választások idején gyakori vita volt arról, hogy melyik jelölõszervezetnek nagyobb a logója a szavazólapon, és hogy azokat körbe vagy négyzetbe kell-e helyezni. A vitát általában úgy döntötték el, hogy "optikailag" szerkesztették hasonló nagyságúra a jelölõszervezetek jelvényeit. A választási eljárásról szóló törvény azonban most már meghatározza, hogy a jelölõszervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni.
Vannak olyan egyéni választókerületek, ahol húsznál is többen indulnak a választáson. Problémát jelenthet, hogy a korábbi választásoktól eltérõen a jelöltek nem abc-, hanem a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek az igen hosszú szavazólapon, ami nehezítheti a jelöltek közötti eligazodást. A Nemzeti Választási Iroda azt tervezi, minden szavazókörben lesz egy kinagyított szavazólap, amelyen a választók megkereshetik jelöltjüket.
A szavazólapok képét a jogerõsen nyilvántartásba vett jelöltek alapján a Nemzeti Választási Iroda készíti el, ezt az egyéni választókerületi választási bizottságok hagyják jóvá és ezt követõen kezdõdhet meg a szavazólapok nyomtatása.
A szavazólap képe ellen a jogorvoslati határidõ egy nap.

MTI - Kanizsa