A március 15-tõl hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy része változik, az egyik legjelentõsebb ezek közül, hogy a kft-k törzstõkéje ismét 3 millió forintra emelkedik.

Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelõsség azt jelenti, hogy a hitelezõ a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.
A kkt. a jogi terminológiában személyegyesítõ társaságnak minõsül. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelezõ nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetõsége van, hogy a hitelezõ megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. Amennyiben a hitelezõ végrehajtást kért a vagyonra, akkor a tag helyett felmondhatja annak a kkt.-ban viselt tagságát.
A tagok korlátlan felelõssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévõ tartozásokért.
Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelezõ, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak.
A kkt. átalakulhat betéti társasággá (bt.) viszont a korábbi tagoknak nem egyszerû megszabadulniuk a korlátlan felelõsségtõl. Akik a bt. beltagjává válnak, értelemszerûen továbbra is korlátlanul felelnek a jogelõd tartozásaiért is. A kültagokká váló korábbi kkt.-tagok is korlátlanul felelnek még 5 évig a korábbi cég tartozásaiért.
A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépõ új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért.
A Ptk. nagyon szûkre fogja a bt.-k szabályozását, arra hivatkozva, hogy a közkereseti társaságok (kkt.-k) szabályait kell alkalmazni ezekre is. Ezt az is indokolja, hogy mindkettõ az úgynevezett személyegyesítõ társaságok körébe tartozik. Azt azért megszabja az új Ptk., hogy a kültag nem lehet a társaság vezetõ tisztségviselõje, ügyvezetõ viszont lehet, ha a társasági szerzõdés így rendelkezik. Amennyiben a beltag kültaggá válik, még 5 évig korlátlanul felel a társaságnak az új státuszba lépés elõtt keletkezett tartozásaiért.
A korlátolt felelõsségû társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstõkét. Jelenleg a kft. törzstõkéje 500 ezer forint.
Az új szabályok szerint március 15-tõl már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek - a hatályba lépéstõl - két évük van a tõke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstõkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé, vagy pedig kkt.-vé.
Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelezõ befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerzõdésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelezõ pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekbõl töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.
Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörûen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tõzsdére. A tõzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem elõírás a részvényeknek a Budapesti Értéktõzsdére történõ bevezetése.
A zrt. alaptõkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptõke 30 százalékát. A törvény kimondja, hogy a részvény névérték alatti kibocsátása semmis. Ugyanakkor a dolgozói részvények a névérték alatt - ingyen, vagy pedig kedvezményes áron - is kibocsáthatók.
Kiemelésre érdemesek a dolgozói részvények. Ezeket az alaptõke felemelésekor, annak 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. Amennyiben a dolgozó távozik a cégtõl, 6 hónapon belül eladhatja a részvényét. Amennyiben ezt elmulasztja, a következõ közgyûlés rendelkezik a bevonásról, de a névérték akkor is jár a volt dolgozónak. Ugyanez a szabály akkor, ha a dolgozó meghal és a részvényét valaki örökli.
A törvény a gazdasági társaságokról szóló rész végén szól a befolyásszerzésrõl, amelynek szabályait a zrt.-re és a kft.-re kell alkalmazni. Aki ezekben a társaságokban megszerzi - akár közvetlenül, akár közvetetten - a szavazatok háromnegyedét, az köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.
A bírósági közzétételtõl számítva 60 napon belül bármelyik tag kérheti, hogy a minõsített többséggel rendelkezõ tulajdonos az õ részét vegye meg. Az ár a piaci érték, de a vételárnak el kell érnie a cég saját tõkéjének az eladásra kínált üzletrészre esõ részét.

MTI - Kanizsa