A Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara és az önkormányzat szervezésében, Olaszország Budapesti Nagykövetségével és az Olasz Külkereskedelmi Intézettel együttmûködésben rendezték meg Nagykanizsán az elsõ olasz- magyar üzleti napot.

– Az olasz-magyar üzleti napot az élet követelte ki. Büszkén mondhatjuk ugyanis, hogy az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlõdnek, és ennek az együttmûködésnek egyik hazai zászlóshajója Magyarországon talán Nagykanizsa lehet, amelyet több olasz vállalkozás választott befektetési helyszínül – ezekkel a szavakkal köszöntötte Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ, polgármester a megjelenteket. Majd hozzátette, a város, fekvésébõl adódóan, kiváló logisztikai lehetõségeket, a gépipari hagyományokat és kultúrát, fejlett és rugalmas oktatási struktúrát kínál. Ezekre a tényezõkre alapozva pedig erõs gazdaság alakítható ki, amelyben ma már nagyon fontos szerepe van az olasz tulajdonú vállalkozásoknak is. Egy másik fontos szempont városunk határ menti elhelyezkedésébõl adódóan, hogy nem kizárólag a városban, hanem annak szûkebb és tágabb térségében gondolkodva határozták meg gazdasági stratégiájukat, és nagy hangsúlyt fektetnek az olasz-magyar kapcsolatokra, amelyet a földrajzi közelség is indokol.

– Nagykanizsa tulajdonképpen kapu, amely összeköti az Észak-Olasz régiót Közép-, Kelet- és Észak-Európával, és ez a szerepe egyre erõsebben, dominánsabban érezhetõ. Nagykanizsa és térsége egy olyan kapu, amely óriási lehetõségeket kínál, ahol kiaknázható tudás, akarat és évszázados munkakultúra létezik, amely számos vállalkozás sikerét alapozta meg, biztosította a múltban, és mi bízunk abban, hogy biztosítja a jövõben is – emelte ki a polgármester.
Mindezekre alapozva, ahogy Cseresnyés Péter elmondta, az együttmûködésben hisznek, és ez alapján szeretnék meghatározni a térség gazdasági fejlõdésének útját, irányát, és erre szeretnék felhívni a hazai és a nemzetközi gazdasági közvélemény figyelmét. Integrált területi beruházást segítõ koncepciót készítenek, amely a térség lehetõségeit tárja fel, megteremtve az alapot arra, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós tervezési ciklusra már kész projektötletek, tervek álljanak rendelkezésre, mivel a város fejlesztése, a megfelelõ gazdasági környezet kialakítása elsõrendûen fontos.
A stratégia eredménye például a jelentõs csatorna-beruházás, a belváros rekonstrukciója, a százmilliós víziközmû-fejlesztés, több intézményi felújítás és a héten átadott, közel 4 milliárd forintos kórház-felújítást és bõvítés. Ezeken kívül tervezik az Ipari Park bõvítését, annak érdekében, hogy az érdeklõdõknek a letelepedéshez helyet tudjanak biztosítani.
– Nagykanizsa tehát dinamikusan fejlõdik, és kezdi visszaszerezni azt a rangot, amely korábban a várost évszázadokon keresztül jogosan megillette – nyomatékosította a város elsõ embere.
Ahhoz pedig, hogy további terveik ne csak álmok maradjanak, szükség van arra, hogy megmutassák a térség erejét. Azt például, hogy mennyi ember él itt, milyen komoly munkakultúrával, szakembergárdával és iskolarendszerrel rendelkezik a város, amely azonnal ki tudja elégíteni a felmerülõ munkaerõigényt. A konferencián erre is lehetõség kínálkozott, és a polgármester beszámolójában is részletesen kitért erre. A rendezvényen arra is mód volt, hogy az olasz gazdasági élet szereplõi elmondják magyarországi tapasztalataikat.
– A mai konferencia célja tehát kettõs. Egyrészt szeretnénk megmutatni eredményeinket, céljainkat, lehetõségeinket, szeretnénk bemutatni a térség gazdasági potenciálját és az itt formálódó együttmûködést. Másrészt elõadóink jóvoltából szeretnénk megismerkedni olasz partnereink elképzeléseivel, és megtalálni azokat a közös pontokat, amelyekre alapozva Nagykanizsa és a térség gazdasága tovább erõsödhet, tovább fejlõdhet, továbbá azt hogyan alakulhat ki hasznos együttmûködés – zárta köszöntõjét Cseresnyés Péter.
Dr. Fabrizio Centrone Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke köszöntõjében kiemelte, a rendezvénysorozat célja, hogy kiaknázzák a helyi lehetõségeket és az érdeklõdés a fõvároson kívüli területekre is összpontosuljon, hiszen eddig azok irányultsága Budapest központú volt.
Kokas Tamás, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Befektetésösztönzési Fõosztály helyettes vezetõje hangsúlyozta, fontos, hogy azok a cégek, melyek itt vannak Magyarországon és eredményesen mûködnek itt, azoknak is tudjanak inspirációkat, ötleteket adni és támogatást a tevékenységükhöz, hogy újra és újra itt fektessenek be és munkahelyeket teremtsenek. Ahogy elmondta a rendezvénysorozat elsõ állomása városunk, és még további három helyszínen rendezik meg a konferenciát. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 97 projektet kezel, de remélik, hogy ezek a találkozók még legalább tíz százalékkal növelik a projektek számát.
Az elõadások sorát Maria Assunta Accili Olaszország Magyarországi Nagykövete nyitotta. Elöljáróban kiemelte, Magyarország az olasz vállalkozások számára mikrovállalkozásoktól a multinacionális cégekig vonzó terület, hiszen kiváló kondíciókkal rendelkezik. Ezek között említette, hazánk jó fekvését, a szakképzett fizikai és szellemi munkaerõt. Hazánkban jelenleg több mint kétezer olasz vállalkozás van, mely tükrözi, felismerték hazánk pozitív tulajdonságait. A nagykövet a gyártást javasolja hazánkban befektetési területként.
Dr. Fabrizio Centrone kiemelte, a gazdasági válságból kilábalva hazánk lehet az az ország, mely a térségbõl a leginkább fejlõdésnek indulhat. Magyarországon, mely az ötödik legfontosabb partnere Olaszországnak, az olasz cégek összesen több mint 25 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és ez még tovább növekedhet.
Cseresnyés Péter elõadásában Zala megyét, részletesebben pedig Nagykanizsa és környékét mutatta be, és azon tényezõkre irányította a figyelmet, melyek fontosak lehetnek a vállalkozások számára. Hangsúlyozta, Nagykanizsáról Szlovénia, Horvátország és Ausztria egyaránt jól elérhetõ, illetve utóbbin keresztül Németország, továbbá Kelet- és Közép-Európa irányába is kitûnõ kapcsolatot jelent. A legjelentõsebb, pedig az, hogy az olasz határ alig 400 kilométeres távolságban van. A magyar autópálya rendszerén túl a vasúti teherszállítás is kedvezõ. A jelentõs ipari hagyományokkal rendelkezõ Nagykanizsától a sármelléki repülõtér 30 kilométerre található. Ezt követõen mutatta be a városunkban található vállalatokat, majd az Ipari Park szerepére, a helyi támogatásokra, a városunk agglomerációjában rejlõ lehetõségekre és a képezhetõ, multinacionális cégnél szerzett tapasztalattal rendelkezõ szakemberekre hívta fel a figyelmet.

V.M.

További fotók a galériában.