Adócsalás bûntette, valamint magánokirat-hamisítás vétsége miatt állt három vádlott a Zalaegerszegi Törvényszék elõtt 2014. március 12-én.

Az egyéni vállalkozó I. rendû vádlott 1991 óta fõ profilként használtruha- kereskedelemmel foglalkozott, mely során 1995-tõl Angliából, Hollandiából és Németországból importált használt ruhákat. Az árut belföldön különféle kereskedelmi cégeknek értékesítette tovább. 2005 márciusa és 2009 szeptembere között a kereskedelmi láncolatba további, a II., illetve a III. r. vádlottak vezetése alatt álló cégek léptek be, úgy mintha õk szerezték volna be az árut külföldrõl. Az I. r. vádlott egyéni vállalkozó formálisan tõlük vette meg az árut, a beszerzési árnál lényegesen magasabb összegrõl kiállított és általános forgalmi adót tartalmazó fiktív számlák alapján. A külföldi megrendeléseket, beszerzéseket viszont ténylegesen az I. r vádlott intézte: õ tartotta a kapcsolatot a külföldi cégekkel, õ intézte a szállítást, õ fizette ki az árut, illetve a fuvarozást, valamint több alkalommal is jelen volt az angliai rakodásnál. 2006-tól aláírási joggal rendelkezett a II., illetve a III. r. vádlottak céges számlai felett, melyekrõl átutalásokat intézett az angol partner felé. Több esetben az átutalásokat megelõzõen õ fizette be a szükséges összegeket a számlára.
Az I. r. és a II., valamint a III. r. vádlott cégei között fiktív számlák mozogtak, mögöttük nem volt valós gazdasági esemény. A számlákért cserébe a III. r. vádlott a számlaérték 1-2 %-át kapta.
A vád álláspontja szerint az I. r. vádlott 2005-2009 között 64.488.906 Ft összeggel csökkentette az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét. A II. r. vádlott 2005-2006-ban 20.032.443 Ft, a III. r. vádlott pedig 2006-2009 között 44.456.463 Ft általános forgalmi adóhiány okozásához nyújtott szándékosan segítséget az I. r. vádlottnak.
A történtek kapcsán a III. vádlott elismerte bûnösségét.
Az I. és a II. r. vádlott védõje vitatta a vádat, és a két szakértõi vélemény ellentétes mivoltára hívta fel a figyelmet. Az I. r. vádlott védõje hangsúlyozta: védence vállalkozóként valós könyvelést vezetett, abban minden számlát szerepeltetett, eleget tett adóbevallási, adófizetési kötelezettségének. Csakúgy, mint a II. r. vádlott - hangzott el annak védõjétõl. A védõ szerint vállalkozások, mellyel az I. r. vádlott kapcsolatban állt, léteztek, tevékenységi körükben szerepelt használtruha-kereskedelem, számláik megfelelõek voltak. Az I. rendû védõje a III. r. vádlottnak a védencére nézve terhelõ vallomását kétségesnek tartotta. Mint mondta, az I. r. vádlott jóhiszemûen feltételezte, hogy a III. r. vádlott cége eleget tesz adózási kötelezettségeink. Ezt az I. r. vádlott is hangoztatta az utolsó szó jogán, hozzátéve, ha tudja, hogy a III. r vádlott cége jogtalanul mûködik, nem köt vele üzletet.
Mindkét védõ kiemelte: az eljárás során az ügyészség nem tudta hitelt érdemlõen bizonyítani, hogy az I. és a II. r. vádlott között nem állt fenn valós gazdasági kapcsolat. A II. r. vádlott védõje felhívta a bíróság figyelmét arra is, hogy védence ellen nem tettek tanúvallomást, s õ maga sem tett vallomást. Ellene pusztán okirati bizonyítékok szólnak, s azok is aggályosak.

A Zalaegerszegi Törvényszék 2014. március 12-én hirdetett ítéletet az ügyben. Az I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bûntettében, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében találta bûnösnek, s halmazati büntetésül 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Emellett 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint 5 évre az egyéni vállalkozói foglalkozástól. A II. rendû vádlott bûnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bûntettében, valamint bûnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében való bûnössége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztést kapott. Mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától 1 évre, gazdasági társaság vezetõ tisztségviselésétõl 2 évre tiltotta el a törvényszék. A III. rendû vádlottat bûnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bûntettében és bûnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bûnösnek a törvényszék, s mint visszaesõt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, s 1 évre a közügyek gyakorlásától, 2 évre az egyéni vállalkozói foglalkozástól és gazdasági társaság vezetõ tisztségviselésétõl eltiltotta. Vele szemben elrendelte továbbá a korábban a Szegedi Városi Bíróság által jogerõsen kiszabott - végrehajtásában 4 évi próbaidõre felfüggesztett - 1 év 4 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is.

Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerõs, az ügyész mindhárom esetben súlyosbításért, az I., illetve a III. vádlott védõje felmentésért fellebbezett. A II. r. vádlott a fellebbezés bejelentésére 3 nap gondolkodási idõt kért - tájékoztatta a kanizsaujsag.hu-t a Dr. Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa