"Az iparmûvészeknek arra kell törekedniük, hogy úgy legyen európai a mûvészetük, hogy közben az magyar marad" - hangsúlyozta az MTI-nek Németh János egerszegi szobrász-keramikus, aki mintegy ötvenéves mûvészi pályafutásának elismeréséért péntek vette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.

Németh János családjában a fazekas-mesterségnek nagy hagyománya van. Felmenõi közül többen kályhás- és fazekasmesterséggel foglalkoztak. A mûvész nagyapja, Németh Gábor például korának egyik elismert kályhaépítõje volt, és az egykori családi mûhelybõl nõtte ki magát a mai Zalakerámia egyik gyáregysége is - idézte fel pályája kezdetét a szobrász-keramikus, hangsúlyozva: "Ezek a gyökereim, amire építek, ezért lettem én is keramikus."
Az 1934-ben született mûvész a mai napig szülõvárosában, Zalaegerszegen él. "Mint egy plasztika, olyan gyönyörû a zalai dombvidék, amelyet gyerekkorom óta számtalanszor végig jártam" - fogalmazott a mûvész.
Mûvészetére a családi tradíció mellett erõteljesen hatott a göcseji, valamint az Õrség, a Balaton-felvidék és az Alföld népi fazekasságának szellemisége és formavilága. Mint elmondta, munkája során szellemileg is próbálja átmenteni a magyar népmûvészet és pásztormûvészet sajátos világában megõrzõdött hagyományokat, és ez a törekvése jelenik meg szobrain, dombormûvein, edényeiben és különféle tárgyaiban.
Munkássága fõ ágának az építészeti kerámiát tekinti, és mint elmondta, nem a szobrászat hagyományos technikáját használva dolgozik, hanem a fazekasság eszközeivel különféle geometrikus-elemeket, például gömböt, kúpot vagy csöveket korongoz az agyagból, majd ezekbõl építi fel alkotásait.
Pályafutására visszatekintve elmondta: elsõ nagyméretû dombormûvét, amely 1969-ben a Harkányfürdõbe készült, már ezekbõl a korongozott elemekbõl, jellegzetes formajegyek felhasználásával munkálta meg. Másik nagyméretû alkotása, a budapesti Népligetben látható Göcsej-dombormû Buda és Pest egyesítésének centenáriumára készült 1973-ban.
A magyar népmûvészet, az õsi magyar motívumok mellett a primitív archaikus mûvészetek formaelemeibõl is ihletett merít, mert mint mondja: "Egy óceániai vagy egy afrikai ember ugyanúgy gondolkodik, mint egy magyar pásztor."
Németh János elmondta, hogy jelenleg a szintén zalaegerszegi születésû Keresztury Dezsõ író, költõ emlékházának falára készülõ fülkés dombormûvön dolgozik. A készülõ alkotása - amelyen a zalai táj plasztikus motívuma is megjelenik - egy szülõföldhöz való kötõdésrõl szóló idézetre épül.

MTI - Kanizsa