A magyar agrárdiplomáciának sikerült megakasztania az idegenhonos özönfajokról szóló, a magyar akácot valamint több tízezer méhész és erdõgazdálkodó megélhetését veszélyeztetõ EU bizottsági javaslat tárgyalását.

A magyar agrárdiplomácia óriási sikere, hogy sikerült megakasztani az idegenhonos özönfajokról szóló, a magyar akácot valamint több tízezer méhész és erdõgazdálkodással foglalkozó ember megélhetését veszélyeztetõ bizottsági javaslat tárgyalását. Magyarország a kezdetektõl fogva hangoztatta, hogy nem egyezik bele abba, hogy az EU korlátozhasson vagy betilthasson gazdaságilag és társadalmilag jelentõs növény- és állatfajokat - jelentette ki Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselõ.

Az Állandó Képviselõk Bizottsága, az úgynevezett COREPER március 12-i ülésén Magyarország ellenszavazatával megvétózta az erre irányuló javaslat további tárgyalását. Magyarország fontos gyõzelmet aratott, hiszen a tegnapi döntéssel a kérdés lekerült a napirendrõl, s így a magyar akác megmenekült.

"A magyar diplomácia határozottan és felkészülten képviselte a magyar érdekeket, ennek köszönhetõ ez a kiemelkedõ siker. Az akácnak gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedõ jelentõsége van Magyarországon. A magyar erdõterület egynegyede ugyanis akác. Az akác esetleges visszaszorítása vagy betiltása pedig több tízezer méhész, erdész és faiparban dolgozó szakember megélhetését veszélyeztetné. Ezt nem engedhetjük!" - emelte ki Glattfelder Béla.

Magyarországnak azért kellett ilyen keményen fellépnie, mert sem a Bizottságtól, sem a Tanácstól nem kapott biztosítékot arra, hogy az akácot mentesíthetjük a korlátozások alól.

"Az akác megvédését és elismertetését célul kitûzõ Akác-koalíció küldetése - bár legfontosabb feladata az uniós korlátozások megakadályozása volt - a tegnapi siker ellenére még nem ért véget. A hungarikummá minõsítés folyamata még tart, ennek további támogatását különösen indokolja, hogy az elmúlt hetekben a kezdeményezés ellen többen felszólaltak. Mégis reméljük, hogy a hungarikummá minõsítés május végéig megtörténik. Ezt követõen az akác hasznosítását érintõ magyar jogszabályok felülvizsgálatára lesz szükség. Különösen a 2009-ben elfogadott erdõtörvény és végrehajtási rendeletei szorulnak felülvizsgálatra, mert azok indokolatlanul korlátozzák az akáccal való gazdálkodást" - hívta fel a figyelmet Glattfelder Béla.

"A magyar agrárdiplomácián túl hálával tartozunk mindazoknak, akik ez idáig - közel hetvenezren - aláírták az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását indítványozó kezdeményezést. Ez az ügy az elektronikus petíciók történetében rekordot döntött. Magyarországon, az interneten soha semmilyen más ügyet nem támogattak még ennyien az aláírásukkal. Ez továbbra is arra kötelez minket, hogy mindent megtegyünk az akác védelme és társadalmi elismertetése érdekében!" - zárta szavait a Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselõ.

***********************

Magyarország egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig azzal, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak, biztosítékot kérve tõle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet fel a tiltólistára.

Potocnik szóvivõje kedden az MTI megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a lista összeállításakor minden gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe fog venni. Joe Hennon emellett azt is közölte, hogy a brüsszeli testület kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok alapján, a tagállamokkal együttmûködve javasolja majd egyes fajok tiltólistára tételét.

Diplomaták szerint ugyanakkor bevett gyakorlat, hogy a bizottság írásos nyilatkozatban ad garanciát, tesz ígéretet tagállamoknak valamilyen kérdésben, és ez esetben is megtehette volna, hogy kijelenti: egyes fajok biztosan nem kerülnek fel a listára. Az akácért aggódó magyarok mellett a dánok és a britek is aggodalmuknak adtak hangot. Koppenhága a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc listára kerülését szeretné megakadályozni, London pedig a vízijácintot mentené meg.

Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítõ tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az elõkészítõ munka az úgynevezett állandó képviselõk bizottságában folyik. Itt nyílt lehetõsége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést.

A rendes jogalkotói folyamat elsõ lépéseként az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát - ez ebben az esetben tavaly õsszel történt meg, majd ha a tanács és az Európai Parlament meg tud állapodni egymással, akkor az Európai Parlament plenáris ülésen szavaz a tervezetrõl.

A tanácsban különlegesen kialakított súlyozással, a tagállamok minõsített többségének támogatására van szükség. Viszont ebben az esetben a tanács és a parlament olyan jogszabály-szövegben állapodott meg, amelyet ebben a formában a javaslattevõ Európai Bizottság nem tudott támogatni, így pedig csak ellenszavazat nélkül lehetett volna elfogadni a tervezetet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a listára, megvétózta a kezdeményezést.

"Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezébõl az akác kezelésérõl való döntés lehetõsége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése" - közölte Várhelyi Olivér az MTI-vel, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament mandátumának nyári lejárta elõtt a kérdés nem kerül újra napirendre.

FATÁJ-online - hirado.hu - Kanizsa