A Nagykanizsa agglomeráció csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése projekt keretén belül városunkban és Szabadhegyen befejezõdtek a kivitelezési munkák és a próbaüzem is sikeresen lezajlott. A felújított központi szennyvíz-átemelõ és az elkészült csatornarészek jelképes átadó ünnepségére a minap került sor, melyen Rogán Antal is részt vett.

A köszöntõ szavakat követõen Tóth Nándor, a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás elnöke ismertette a projekt részleteit. Elmondta, a projektet négy ütemben végezték el, mely három eleme már elkészült, városunk szennyvíztisztító rekonstrukciója pedig a próbaüzeménél tart, amely júliusra fejezõdik be. A teljes beruházás terv szerinti összköltsége a kanizsai szennyvíztisztító telep fejlesztésével együtt 11,1 milliárd forintba került. Ebbõl épült ki a teljes regionális rendszer a 12 érintett agglomerációs településen, melyek korábban ellátatlan területek voltak, valamint Nagykanizsa-Bajcsa és Nagykanizsa-Korpavár városrészen. A összköltség 72 százaléka európai uniós támogatásból származik, 12 százaléka magyar állami forrásból, a fennmaradó rész pedig a 13 település és az ott élõk önrésze. Ez mintegy 1,7 milliárd forintot tett ki eredetileg, de ehhez egymilliárdot nyertek a települések az önerõalapból.

Kiemelte, a fejlesztés része a nagykanizsai szennyvíztisztító telep korszerûsítése is. Tavaly nyárra a meglévõ szennyvíztelepet technológiai fejlesztéssel közel 3 milliárd forintért alkalmassá tették a nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztításra. A fejlesztések révén a települések szennyvize sokkal kisebb mértékben terheli majd a környezetet.
– A projektátadó ünnepség bizonyítéka annak, hogy a települések fejlesztésében, a magyar önkormányzatok támogatásában Magyarország egyértelmûen jobban teljesít – kezdte beszédét Rogán Antal, az Országgyûlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke. Majd hozzátette, soha ennyi fejlesztési forrást, mint a mostani ciklusban a települések nem kaptak és nem tudtak felhasználni. Az elõzõ és a mostani kormányzat logikája közt fontos különbség van. Az elõzõ kormányzat hitelfelvételre kényszerítette a településeket, ha fejleszteni akartak, hiszen 40-60 százalékos önrésszel kínáltak fejlesztési forrásokat, ahol az önrészt a települések kénytelenek voltak hitelbõl finanszírozni, mely az eladósodásukhoz és mûködésképtelenségükhöz vezetett. A mostani kormányzat ezzel a logikával szakított, hiszen nemcsak fejlesztési forrásokat, de önrésztámogatást is felkínált a települések túlnyomó többségének.
– Mire közeledik ennek az uniós ciklusnak a vége, Magyarország azon országok között lesz az unióban, akik a leghatékonyabban tudják felhasználni az Európai Unióból érkezõ fejlesztési forrásokat – összegezte Rogán Antal.
Ahogy kiemelte, az is nagyon fontos, hogy a fejlesztések költségei ne terheljék elviselhetetlen mértékben a településen élõ embereket. Nagyon fontosak a közmûfejlesztések, de a magyar lakosságnak csak a legszükségesebb mértékû terheket szabad megfizetni a díjakban és az árakban. Ezek együtt teszik azt lehetõvé, hogy hazánkban a települések infrastruktúrájának a fejlesztése úgy valósuljon meg, hogy az valóban célszerû, ésszerû és hasznos legyen.
– Fejlõdés és rezsicsökkentés számunkra együtt jár. Ha valaki csak az egyiket hangsúlyozza, annak következményei vannak. Nem szabad elszakadni a megfizethetõ mértékû díjaktól – zárta beszédét Rogán Antal.
Ezt követõen Cseresnyés Péter, országgyûlési képviselõ, polgármester szólt. Kiemelte, az átadás lehetõség arra, hogy összefoglaljuk, hogy egy adott idõszakban mi történt a városban. Ezek között említette a kórházberuházást, a csatorna-beruházás lebonyolítását, a belváros rekonstrukcióját, a százmilliós nagyságrendû víziközmû-fejlesztéseket, az intézményi felújításokat, a játszóterek egy részének fejlesztését, a hulladékdepó fejlesztését és a mûfüves pályák építését, valamint a munkahelyteremtést.
– Egy nagyon élénk idõszakot éltünk meg az elmúlt négy évben, mely többek között annak köszönhetõ, hogy a kormány által biztosított önerõalap nem csak a településeknek, hanem a nagyobb városoknak is rendelkezésére állt – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. Majd hozzátette, az ünnepek sorozata nem fejezõdik be, mert a városban folytatódnak a fejlesztések, a belváros-rekonstrukció, valamint az építkezések, a beruházások sora. Végezetül megköszönte az eddig végzett munkát és a lakosság türelmét.
Kele Sándor Zsolt, a kivitelezõi konzorcium képviselõje, a SADE-Magyarország Mélyépítõ Kft. ügyvezetõ igazgatója ünnepi beszédében kiemelte, közel 40 kilométer csatorna, 10 átemelõ-állomás és több ezer bekötés valósult meg.
Ezt követõen került sor a központi átemelõ átadására, a szalagátvágásra és a pohárköszöntõre.

V.M.

További képek a galériában.