Tisztelt Csúri Ákos! (reagálás Csúri Ákos Kocsis Katalinnak írott válaszlevelére)

Én is fejet hajtok Ön elõtt, ha Önnek van igaza, s abban is egyetértünk, hogy József Attila nagy költõ volt – bár én nem a „gondolkodó” szóval jellemezném. Sajnálom azonban, hogy válaszában konkrét bizonyítás helyett — gyakorlott újságíróként — nagyon ügyesen elbújt egy nem megnevezett egyetemi professzora által elmondott történet, illetve egy Gyulai (és nem Gyulay) Pál által rögzített anekdota mögé.

Azoknak az olvasóknak, akik nem találkoztak eredeti írásával és azt követõ „pengeváltásunk”-kal, röviden leírom, hogy Ön egy korábbi cikkében (Halálunk napja, megjelent a Kanizsa Újság október 30-i számában) egyértelmûen leírta, hogy József Attila édesanyja prostituált volt, s a fia részben az efölött érzett bûntudatba halt bele.
Ellenvéleményemet én konkrét irodalmi példával és konkrét szakirodalommal támasztottam alá. Ezt várom Öntõl is, mert szerintem annak kell bizonyítani, aki állít valamit. S ez az állítása nemcsak kényes, de nagyon súlyos is, mivel egyik legnagyobb költõnk legközelebbi hozzátartozójáról van szó, aki alapvetõ szerepet játszott költészetében is. Sõt, akkor is kényes és súlyos lenne, ha egy, a nagyközönség által ismeretlen asszonnyal lenne kapcsolatos. Biztos, hogy a „Mama” sem volt hibátlan, voltak tévedései (lásd:Valachi Anna: „Irgalom, édesanyám…” – Bp. Háttér Kiadó, 2005, 204-209. oldal), de nem érdemelt olyan nehéz sorsot, mint ami kijutott neki. Ezért legalább utókorának objektíven kellene értékelnie. Hamis pátosszal sem kell körülvenni, de ilyen, bulvárlapokba illõ váddal sem lenne szabad illetni bizonyítatlanul.
Én mostanában – egy témát kutatva – Nagykanizsa város sajtóját olvasom egészen az 1860-as évektõl. Ilyen távlatból kézzelfoghatóan érzékelhetõ, hogy milyen nagy az író ember felelõssége…
Tisztelettel:
Kocsis Katalin, könyvtáros

2008-11-18 12:30:45

További hírek:

JEGYZET ROVAT >>>