Magyari László, Emberi Erõforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetének igazgatója, Ifj. György Zoltán, a nyertes kivitelezõ cég képviselõje, a DH-Szerviz Kft. ügyvezetõ igazgatója és Cseresnyés Péter polgármester interjút adtak a polgármesteri hivatalban, a városunkban több mint kétmilliárd forintból megvalósuló javító-nevelõ intézet kapcsán, melynek kivitelezési munkálatai hamarosan megindulnak.

Magyari László, a projektgazda intézet igazgatója elõzetesen elmondta, a nyílt közbeszerzési eljárás keretében a DH-Szerviz Kft. nyerte el a nagykanizsai intézet kivitelezési munkáira kiírt pályázatot és az építkezés is hamarosan megindul. A 108 férõhelyes javítóintézet közel 125 kanizsainak biztosít majd munkahelyet és az intézeti ellátást is jórészt helyi és környékbeli beszállítókkal biztosítják majd.

– Egy-egy ilyen intézményt helyben elfogadtatni nehéz a helybeliekkel, így a mi dolgunk, hogy a lehetõ legtöbb itt élõt vonjunk be a kivitelezésbe. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, a helyi munkaügyi hivatalon keresztül már vettünk fel embereket, és további dolgozók felvételét tervezzük, továbbá alvállalkozóinkat is helyiek alkalmazására kötelezzük – hangsúlyozta a kivitelezõ cég ügyvezetõ igazgatója.

Ezt követõen kérdésre válaszolva Magyari László az épület felépítését részletezte, e szerint az épület biztonsági szintje megegyezik majd a börtönökével. A modern technika vívmányaival lesz felszerelve, melyek a biztonságot szolgálják majd. Kamerarendszert építenek ki, mely nemcsak a saját területüket tartja megfigyelés alatt. Az épület továbbá mechanikai, informatikai és személyi védelemmel egyaránt biztosítva lesz.

– Milyen funkciók lesznek az intézetben? – hangzott el a következõ kérdés. Erre válaszolva Magyari László elmondta, a törvényi változás kapcsán 12-21 év közötti fiatalkorú fiúk lesznek majd a kanizsai intézetben, nagy részük elõzetes fogvatartásban. A fiatalokat elsõsorban nevelik és gondozzák. Az iskolai ismeretek pótlása, a társadalomba való visszaillesztés a fõ céljuk, melyet pedagógusok és gyermekfelügyelõk végeznek.

Kérdésre válaszolva Magyari László elmondta: a szakemberek képzése az év második felében indul itt Kanizsán és valószínû, hogy az oktatás során más javítóintézetet is meglátogatnak tapasztalatcsere céljából. A munkaerõ felvételt, a kiválasztás folyamatát már elindították a városban. –A debreceni modellt szeretnénk megvalósítani Nagykanizsán, de remélem, hogy az összes tapasztalatot összeszedve még jobb intézetet hozunk itt létre – hangsúlyozta Magyari László. Az intézetben több mint 125 fõ számára biztosítanak állást – részletezte a debreceni intézet vezetõje - ebbõl több mint 20 fõ dolgozik majd rendészként, közel 50-en pedagógusként és pedagógiai asszisztensként. Utóbbiak a gondozási munkálatokat segítik. Emellett konyhai és irodai dolgozókat is alkalmazunk.

György Zoltán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a csúcsidõszakban a munkaügyi központon keresztül akár 30-50 fõt is alkalmazni tudnak ideiglenesen, attól függõen, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges szakembergárda. Emellett minimum száz-háromszáz kanizsai dolgozhat folyamatosan a beruházásnál, idõszakosan pedig akár ennek a duplája is. Ebben benne vannak a kanizsai vállalkozók is, hiszen nagyon sok olyan tevékenység van, melyet helyben meg tudnak oldani.

Arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e a kanizsaiak közbiztonsága, Magyari László hangsúlyozta, semmilyen veszély nem fenyegeti a kanizsaiakat, mivel a fiatalok közül csak azokat lehet elengedni szabadságra, akik bírói ítélettel rendelkeznek. Azonban õk ezt nem Nagykanizsán töltik, hanem távol az intézettõl. Továbbá mivel fiatalokról van szó, így a szülõknek kell értük jönni és õk is viszik vissza õket az intézetbe. Látogatás esetén pedig havonta egyszerre négy ember mehet egy fõhöz egy órás látogatásra, azt is hétvégén.

Újabb kérdésre, ahogy Magyari László elmondta, hivatalosan nem követik nyomon a fiatalokat, de az intézet rendelkezik utógondozói résszel. Így egy adott szakma befejezéséig, a vizsga megszerzéséig önként maradhatnak az intézetben a fiatalok, és az elhelyezkedésüket is segítik. Az intézeten belül a szakmák alapjait sajátíthatják el, Debrecenben például az asztalos, a kertész, a szakács szakmákét. Pályázatok révén pedig intenzív kurzusokon vehetnek részt. Itt jegyezte meg azt is, hogy a fiatalokat elõzetes környezettanulmány lefolytatása nélkül nem engedik a haza.

Arra a fölvetésre, hogy a kanizsai egyházak pozitívan állnak a városunkban létesítésre kerülõ javító-nevelõ intézethez, Magyari László hangsúlyozta, nagyon örül, hogy ez így van. Mint mondta a debreceni intézetben a hitélet gyakorlására illetve oktatására csak jóval az indulás után került sor, ennek kézzelfogható pozitív hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Ezt követõen Cseresnyés Péter összefoglalásképpen elmondta, Nagykanizsán jelentõs számú munkahely létesül az intézet létesítése nyomán. – Ez nem csupán azt a 125 foglalkoztatottat jelenti, akiket ténylegesen az intézet alkalmaz, hanem jelentõs számú beszállítónak is munkát ad, így munkahelymegtartó, vagy munkahelyteremtõ hatása lesz – hangsúlyozta. Kiemelte, Nagykanizsán olyan helyre épül az intézet, ahol a közelben nincsen lakóépület, de ezen túl a lakóövezettõl elválasztja a Principális–csatorna is. Emlékeztetett, városunkból önkormányzati képviselõk voltak a debreceni intézményben, és olyan rendezett viszonyokat, szigorú napirendet tapasztaltak, melyek lehetetlenné teszik azt, hogy a falakon túl élõ polgároknak félniük kelljen. A debreceni intézet fennállása óta a szomszédságában található lakóövezetben a telekárak a legmagasabbak a városban, melynek elsõdleges oka a biztonság.

Zárásként a debreceni intézet igazgatója hozzátette, nagy hangsúlyt fektetnek a bûnmegelõzésre is ezért rendhagyó osztályfõnöki órák keretében, melyeket az intézetben tartanak, fogadják a város hasonló korú fiatalokat oktató iskoláit. Ennek preventív hatása kimutatható, és ezt a módszert Nagykanizsán is meg szeretnék valósítani.

V.M.