A Zala Megyei Fejlesztési Konferenciára, a Széchenyi Programiroda a megyei település és területi tervezést támogató kiemelt koordinációs projektje Zala megyei rendezvénysorozatára került sor városunkban, a Medgyaszay Házban.

A megjelenteket Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke köszöntötte. Ahogy elmondta, a térségnek komoly logisztikai szerepe lett és 2011 óta pozitívan alakulnak a jövedelmek, az iskolázottsági és a foglalkoztatási adatok egyaránt. Nagykanizsán rendelkezésre áll a szakképzett munkaerõ. – Nagykanizsa térségi szerepe erõsödik, melynek elsõsorban a korszerû szakképzés az alapja. Remélhetõleg egy olyan fejlõdés elõtt áll a város, amelyet láthattunk az ország északnyugati részében, Gyõrben – mondta Manninger Jenõ.

Cseresnyés Péter polgármester a Zala Megyei Közgyûlés elnöke által elmondottakhoz kapcsolódva kiemelte, Nagykanizsa térségi szerepének erõsítése érdekében megtesznek mindent, hiszen így városunk lehet Nyugat-Európa második kapuja. – Nagyon fontosnak tartjuk, annak feltárását, hogy ez a térség mit tud, mit adhat az itt levõ vállalkozóknak és azoknak, akik befektetésben, beruházásban gondolkodnak ezen a területen. A vidékre gondolva, a vidékkel együtt tervezzük a saját jövõnket. Nagykanizsán térségben gondolkodva szabad csak gazdasági fejlesztésrõl beszélni. A térségben való gondolkodás pedig nem csak határon belül, hanem határon túlra is igaz – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
Manninger Jenõ a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta, Nagykanizsa fejlesztése két részrõl történik, egy célrendszerbõl programokat állítanak össze, a másik oldalról pedig már konkrét beruházási javaslatokat is vizsgálnak, és ebbõl állítják össze a fejlesztési koncepciót. – Nagykanizsán az elmúlt évek fejlõdésére és jelenségeire alapozva mondhatjuk, hogy komoly jövõ elõtt áll a város. Ha megnézzük a megyei célrendszert, láthatjuk, ennek csúcsán a szakképzett munkaerõ áll, mint legfontosabb tényezõ, és itt komoly lépéseket tett a város. Jó adottságai vannak, és megvannak az elsõ eredményei is – mondta az elnök.
Cseresnyés Péter az elhangzottakhoz hozzátette, hasznos, hogy a rendezvénysorozat Nagykanizsára érkezett, mert bemutathatják magunkat, az elképzeléseinket, valamint az elkövetkezõ idõszak lehetõségeit. Kiemelte, nem csak a város gondolkodik térségben, hanem ezt a segítséget a megyétõl is megkapta Nagykanizsa. Elõször készült egy olyan terv, amely az egész megyére vonatkozik, mely az elõttünk lévõ európai uniós pénzügyi ciklus miatt, hiszen nem mindegy, hogy a tervek, célok kitûzésével, elkészítésével ebbõl a pénzbõl megyénk mennyit tud megszerezni területfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és ezen belül foglalkoztatásra. Kiemelte, térségben gondolkodnak, akkor is, amikor Nagykanizsa fejlesztését a következõ hét éves európai uniós pénzügyi ciklusban tervezik.
A konferencián szakmai elõadásokat hallhattak a részvevõk. Alföldy – Boruss Márk, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klíma- és Energiaügyért Felelõs Államtitkárság Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály Fenntartható Fejlõdési Osztály osztályvezetõje a megújuló energiatermelésrõl és hasznosításról, mely az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövõbeli útja lehet, tartott elõadást. Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának igazgatója a megyénkben rejlõ lehetõségeket vázolta fel. A határon átnyúló együttmûködési programokat dr. Szûcs Márton, a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program Közös Technikai Titkárság titkárságvezetõje ismertette, míg a városunkra vonatkozókat Rodekné Hederics Erika, az önkormányzat pályázati csoportjának csoportvezetõje.

V.M.

További képek a galériában.