Cseresnyés Péter és gróf Bethlen István szerkesztésében fenti címmel megjelent kiadvány országos bemutatójára került sor a nagykanizsai Vasemberház Dísztermében. Ahogy az elhangzott, a gazdaságpolitikai kiadvány a 2013-as, a dél-zalai városban lezajlott magyar-horvát gazdasági konferencia elõadásaira felkért neves szakemberek tanulmányait tartalmazza.

Nagykanizsa polgármestere, Cseresnyés Péter elmondta, annak idején a Magyar Páneurópai Unió elnöke, dr. gróf Bethlen István ötlete volt egy gazdasági konferencia ötlete, mely 2013-ban meg is valósulhatott. Ez is azon történések láncolatához tartozott, amely Nagykanizsának az elmúlt években fontos feladatot adott és magának a településnek is iránymutatást nyújtott.
Egyben az ilyen irányú gondolatok magukban foglaltak egy történelmi visszatekintést is, ami lehetõséget adott olyan idõszak feltárására, mint például gróf Bethlen István miniszterelnökségének ideje 1921-1931 között volt. Azok az évek példaként is szolgálhatnak a mában, a mának is, hiszen egy romjaiban lévõ, területét, államkasszáját vesztõ ország tudott talpra állni abban az évtizedben. Magyarország akkori vezetése, mint kiderült, alkalmas volt a felemelkedési feladat végrehajtására úgy, hogy végül a világ jegyzett gazdaságává tette a magyart a 1930-as évek közepére.
A kiadvány-bemutatón dr. gróf Bethlen István hangsúlyozta, az évek folyamán Nagykanizsa valóban a szívéhez nõtt, s ahogy fogalmazott, bizony, aki a fa mellett él, nem láthatja, hogyan is nõ az a fa. Így õ maga is, amikor a városban jár, látja igazán a fejlõdés mértékét. Amint aztán azt a Magyar Páneurópai Unió elnöke megjegyezte, kevés unalmasabb dolog van, mint konferencia-jelentéseket utólag olvasgatni, a mostani kiadvány viszont igazodva a mai kor szelleméhez, az akkori elõadók átírt, kibõvített témáit tartalmazza.
Hogy a kiadvány-prezentáció során teljesen aktualizálják a helyzetet, kifejtették a szerkesztõk: Nagykanizsa és térsége valóban olyan földrajzi egységben fekszik, mely feljogosítja az igazán nagy lehetõségei kiaknázására és ilyen helyzetben a sajtónak is óriási szerepe van abban, hogy miként áll ki a jó ügy mellett. Az elhangzottak alapján azt pedig már fölösleges is külön nyomatékosítani, hogy a közeli horvát, szlovén, olasz területek, térségek a közös munka terén is kiemelt súllyal bírhatnak.
Így példának okáért Nagykanizsa vezetõ szerepet tölthet be abban a folyamatban is, mely újra felfedezi a magyar gazdaságnak a horvátországi Fiume (Rijeka) kikötõjét, de nem csupán ebben járhat élen, hanem a szlovéniai Koper és az olasz Trieszt felé irányuló kapcsolatok kiépítésében is.
 

P.L.