A városunkban december végéig 2,2 milliárdból megépülõ, a 125 fõ számára új munkahelyet teremtõ javítóintézet ünnepélyes alapkõletételére került sor. Az 5 ezer négyzetméteres intézményben 108 fiatalkorú számára teszik lehetõvé a társadalmi normák és egy szakma elsajátítását, késõbb pedig a beilleszkedésben és az elhelyezkedésben is támogatják a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt 12-21 éves fiúkat.

– Minden változás egy tervvel kezdõdik, annak sikere pedig, hogy egy terv megvalósulhasson, számos dologtól függ, így az elkötelezettség mélységétõl, a terv iránti szenvedélytõl, az új irány elfogadásától és az akadályok legyûrésébe fektetett elhivatottságtól. E mai nap jelképezi azt a kitartó munkát, amelyet az elmúlt években megtettünk a kormányzattal szoros együttmûködésben Nagykanizsáért és a térségért – kezdte megnyitó beszédét Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ a Himnuszt követõen. Majd hozzátette, kétféle gondolkodás létezik, az egyik létrehozza a problémákat, a másik pedig megoldja azt. Így a megoldások pártján állva, egy tervvel kezdték meg a problémák felszámolását és az építkezést. Kiemelte, a közös elhivatottság mélysége és a célok iránti szenvedély tette lehetõvé, hogy a hosszú távra tervezett jövõkép elsõ sikerei, elsõ alapkövei a helyükre kerülhetnek, legyõzve az új irány elé gördített akadályokat.
– Elmondható, hogy Nagykanizsa és a térség az ország egyik fontos kapujaként nagyot lépett elõre a sikeres és fenntartható fejlõdés irányába – emelte ki a polgármester. Ahogy emlékeztetett, megújult a belváros, a közmû infrastruktúra, a korház, a játszóterek, és az intézmények egy része is.
Az alapkõletétellel kapcsolatban kiemelte, szimbolikus esemény egy új épület, egy új intézmény elsõ darabját, fundamentumának elsõ elemét elhelyezni, tudva, hogy felépül majd egy sok-sok ember jövõjét és életét befolyásoló létesítmény. Egyrészrõl egy olyan intézet születik, mely sok fiatal számára az élet egészébe, egy közösség értékrendjébe való beilleszkedés fontos esélyét adhatja meg. Olyan fiataloknak, akiknek az életét befolyásolhatják a jövõben a velük foglalkozó pedagógusok és pedagógiai asszisztensek, akik az elkötelezett munkával arra fognak törekedni, hogy a fiatalok lelkében épülõ reménynek és értékeknek utat nyissanak, hogy ezáltal õk is a társadalom hasznos és fontos tagjai lehessenek minden elkövetett hibájukkal együtt.
– E ponton lelhetõ meg e szimbolikus esemény másik oldala, amely az itt élõ emberek, itt élõ közösség életét érinti leginkább. Mivel a több mint két milliárd forintos beruházás valóban a nagykanizsai vállalkozások és kivitelezõk, pedagógusok, nevelõk, rendészek, irodai dolgozók, összesen mintegy 125 ember és családjaik életét fogja befolyásolni. Remélhetõleg azáltal, hogy minél sikeresebb szakmai és emberi munkát tudnak itt elvégezni – hangsúlyozta a polgármester. Majd hozzátette, lehetõséget kapnak arra, hogy biztos jövedelmet és jövõképet kaphassanak, és biztos jövõképet nyújthassanak családtagjaiknak is. Összegzésképpen kiemelte, ez az alapkõletétel több mint egy épület, több mint egy intézet létrejöttének elsõ lépése. Az alapkõletétel munkahelyek megtartásának, munkahelyek és ezen keresztül családok álmainak létrejöttét is jelenti. Felmutatva egyben Nagykanizsa elismertségét és sikerét is, amellyel a beruházás lehetõségét elnyerte.
Kiemelte, Kanizsa az ország délnyugati kapuja, amelyen érdemes átlépni és befektetni, beruházni, mert egy élõ és élni akaró világot, élõ és élni akaró közösséget tár fel. – Emiatt dolgozunk négy esztendeje, mert hisszük azt, hogy itt léteznek a nagy álmok, a nagy lehetõségek, amit úgy hívnak: Nagykanizsa – zárta ünnepi beszédét Cseresnyés Péter.
Soltész Miklós, az EMMI Szociális és Családügyért felelõs államtitkára beszéde elején emlékeztetett, érdemes mindenkinek belegondolnia, hogy a gyermekek és fiatalok érdekében rengeteg dolgot kell tennünk. Hiszen a gyermekvédelem rendszerébe bekerülõ, a társadalom peremére sodródott 21 év alatti fiatalok száma egy százaléknyi létszámot tesz ki.
– A megelõzés, a védelembe vett fiatalok mindennapjai, és a felnõtté válásuk érdekében tettük meg ez alatt a kormányzati ciklus alatt az elmúlt évtizedek talán legnagyobb átadásait, és legnagyobb szabású beruházásait – hangsúlyozta Soltész Miklós. Ahogy elmondta, a jogszabályi környezetet is megváltoztatták, családközeli ellátást erõsítették, és a beruházások megindítása jellemezte az elmúlt három és fél évet.
(folytatás a 10. oldalon)
(folytatás a 9. oldalról)
Ahogy kifejtette, a 12 év alatti gyermekek már csak kivételes esetben kerülhetnek gyermekotthonba, vagy lakásotthonba, mivel a jogszabályi keretek elõírják, nevelõszülõkhöz, családközeli ellátásba kell kerülniük. Ez igaz a három év alatti, már otthonokban levõ gyermekekre is. Nagy többségük ebben az évben, jövõre a három és hat év közöttiek, 2016-ban pedig 12 évig a gyermekek családközeli ellátásba kerülnek.
– Éppen ezért megerõsítettük a nevelõszülõi hivatást, melyet már jogviszonyban végez több mint 5500 nevelõszülõ. Mindemellett megerõsítettük abban is õket, hogy az Új Széchenyi Terven keresztül 1800-an tanulnak most több mint ötszáz órán keresztül, mely végén OKJ-s bizonyítványt kapnak.
Kiemelte, fontosnak tartja azt a több mint 100 millió forintot, melyet javítóintézetekben szerte az országban azoknak a fiataloknak az oktatására, a képzésére fordítottak, akik a legnehezebb helyzetben vannak. Azért, ha kikerülnek az intézet falai közül, visszakerülhessenek a normális életbe.
Ezt követõen a beruházásokról beszélt. Az elmúlt években és az elkövetkezendõ hónapokban napkollektorokat, illetve napelemeket helyeznek el 12 nevelõotthonban közel 400 millió forint értékben. Április végén indul az a 600 millió forintos beruházás, mely jóvoltából a Norvég Alapból segítik a gyermekeket és nevelõotthonokat, hogy a felnõtt évekre is felkészítsék õket, és szakmát tanulhassanak. Az Új Széchenyi Terv támogatásával a gyermekjóléti és – védelmi otthonokat újítottak fel, illetve 3,5 milliárd forintért 20 helyszínen építenek újakat. Továbbá a debreceni javító-nevelõ intézetben is bõvítést hajtottak végre, így 36 férõhellyel bõvült 280 millió forintból.
– Az ottani tudás, tapasztalat, munkára nevelés legalább olyan fontos, mint csak õrizni a fiatalokat. A debreceni tapasztalatok pedig azt erõsítik, hogy a helyszínnek a környezete sokkal biztonságosabb lesz. A társadalom peremére szorult fiatalok visszatérhetnek a társadalomba, annak hasznos tagjai lehetnek – zárta beszédét Soltész Miklós.
– A projekt hosszú elõkészítés után jutott el idáig, amikor elindul a fizikai megvalósulás, az építkezés. Ez a folyamat már három éve tart, és a kormány, valamint az Európai Unió támogatásával a gyermekvédelem óriási lehetõséget kapott. A projekt során, ugyanis nem csupán felépítünk egy intézetet, hanem megteremtjük annak szakmai és módszertani alapját – ezt már Magyari László, az EMMI Debreceni Javítóintézet igazgatója mondta.
Emlékeztetett, hogy 1878-ban lépett életbe az új büntetõtörvénykönyv, mely a fiatal elkövetõk részére javítóintézetek felépítését rendelte el. Az út így több mint 100 éves szakmai múltra tekint vissza és az alapját tekintve küldetése szellemisége semmit nem változott: javítani az intézetbe került fiatalokat. A javítóintézeti munkának a nevelési eszme, a pedagógiai munka jelenti az alapját, nem büntet, hanem tanít, oktat, nevel, munkát ad, utat mutat, visszailleszt a társadalomba.
– A nagykanizsai intézet létrehozásával szakmai közösségünk hatalmas felelõsséggel járó kihívás elõtt áll. A gyermekvédelmi szakma javítóintézeti ellátást biztosító közösségének összefogásával korszakos európai szintû fizikai és szakmai szintû fejlesztést hajtunk végre. Európában is egyedülálló modellt dolgoztunk ki és mûködtetünk. A projekt során ezt a felhalmozott tudást és tapasztalatot rendszerezzük, rendezzük, aktualizáljuk, oly' módon hogy a célok teljesülése érdekében megteremtünk egy fenntartható, több együttes funkciót is ellátni képes intézményt – összegezte a feladatokat Magyari László.
Ifj. György Zoltán, a DH-Szerviz Kft. ügyvezetõje mutatta be a beruházást. – Nagyszerû feladat és egyben rendkívüli kihívás számunkra ez az építési beruházás. Nagyszerû feladat, mert zöldmezõs beruházásról beszélünk és egy ilyen területen felépíteni egy intézményt számunkra mindig öröm. Kihívás is azonban, mellyel akkor szembesültünk, amikor elkezdtük az elõkészítõ munkálatokat, hiszen sokakban az a gondolat merül fel, hogy bûnözõket hoznak ide. A mi felelõsségünk is óriási, hiszen a lehetõ legtöbb helyi vállalkozást és munkavállalót szeretnénk bevonni az építésbe, így talán könnyebb lesz majd a magukénak érezniük – hangsúlyozta az ügyvezetõ.
Kiemelte, ezért már le is szerzõdtek mintegy tucatnyi helyi vállalkozóval, és a munkaügyi központtal is felvették a kapcsolatot, ahonnan már 10 embert vettek fel és továbbiak alkalmazását tervezik.
Vugrinecz Alex, a Kiskanizsai Általános Iskola tanulójának szavalatát követõen került sor az ünnepélyes alapkõletételre, az emlék elhelyezésére az utókornak, melyet Cseresnyés Péter, Soltész Miklós, Magyari László és György Zoltán tették le.

V.M.

Az alapkõletételt és az azt követõ tájékoztató fórumot távollétével és közleményben ellenezte Dr. Etler Ottó (ÖNért), Gábris Jácint (Jobbik), Marton István (KKE) és Sajni József (független) önkormányzati képviselõk. – a Szerk.

További képek azonos címmel a galériában.