Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (EMMI) Debreceni Javítóintézete projektgazdaként valósítja meg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, Javítóintézeti ellátás biztosítása fiúk részére a Dunántúlon elnevezésû beruházást. Az intézmény ünnepélyes alapkõletételét követõen sajtótájékoztatót, majd fórumot tartott a Debreceni Javítóintézet vezetése a Vasemberház Dísztermében.

Az eseményen a debreceni intézet mellett részt vettek a társintézményei, alapítói, fenntartói és felügyeleti szervei, a kivitelezõ cég képviselõi, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, helyi- és országos sajtóorgánumok képviselõi, általános és középfokú oktatási intézmények, valamint önkormányzati fenntartású intézmények vezetõi.
A sajtótájékoztatót követõ fórumon Szim András, a Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon igazgatója, valamint Szarka Attila, az aszódi-, és Juhász Péter, a budapesti intézet igazgatója vázolta fel az általa vezetett intézmény tevékenységét.
Cseresnyés Péter polgármester a sajtótájékoztatóan többek között arról is beszélt, mit jelent a város számára a minisztérium azon döntése, hogy Nagykanizsán épülhet fel a javítóintézet. – Nem lehet eléggé hangsúlyozni – hívta fel a figyelmet a polgármester –, hogy ez az intézmény legalább 120-130 munkahelyet jelent Nagykanizsának. Egy olyan városnak, amelyik állandóan azzal küzdött, hogyan lehet a foglalkoztatási mutatókon javítani a városban és a térségében, nagy öröm, hogy ez az intézmény Nagykanizsára került. A városvezetõ véleménye szerint a döntés azért szólt Nagykanizsa mellett, mert egyrészt nagyon jó, könnyen megközelíthetõ helyen van a település, másrészt olyan országrészben helyezkedik el, ahol az ifjúsági bûnözéssel kapcsolatos mutatók miatt szükség van a környéken egy ilyen intézményre. Mindemellett most sikerült pályázati pénzt nyerni a magyar államnak a megvalósítására. Azon túl, hogy 125 új munkahely létesül, természetesen más elõnye is lesz a intézménynek, hiszen az építési szakaszban jó néhány kanizsai ember és vállalkozó kap munkát, vehet részt az építkezésen. Ezzel is munkahelyeket tudunk megtartani, és újakat teremteni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. A 125 munkahely magába foglalja például a pedagógusok foglalkoztatását is, hiszen jó néhány szakmabeli él a városban, akik arra várnak, hogy gyakorolhassák a választott hivatásukat. A leendõ intézmény is lehetõséget biztosít az elhelyezkedésükre, ugyan speciális területen, de a sikerélmény igazi lehetõségével végezhetik a munkájukat.
A közelmúltban a debreceni javítóintézet munkatársai elhoztak néhány fiatalt Kanizsára, akik saját írásaikból mutattak be egy rövid összeállítást. Bemutatkozásukat meghatódva hallgatták végig a résztvevõk. Ezekben az intézetekben nevelõmunka folyik, melynek elsõdleges célja, hogy visszahozzák a társadalomba a megtévedt fiatalokat – szögezte le a polgármester. – A társadalmi elvárás terén egy megyei jogú városnak felelõsséget is kell vállalnia, ezért egy megyei jogú városnál jobb helye nem lehet az intézménynek. Most már ’hál Istennek elindult a folyamat, és megállíthatatlan lesz egészen addig, míg több mint száz munkahely nem létesül Kanizsán – fejezte be gondolatait Cseresnyés Péter polgármester.
Magyari László igazgató az Európai Uniós finanszírozás keretében épülõ, és Magyarország Kormánya által kiemelt projektként kezelt beruházás szakmai oldalára világított rá. A fejlesztés a jövõre nézve egy nagyon nagy befektetést jelent a hazai gyermekvédelemben. A gyermekvédelmi rendszer kiemelten kezeli az egyenlõ esélyû hozzáférés megteremtését a javítóintézeti ellátás területén is. A Dunántúlon a fenti funkciót, funkciókat ellátó intézmény nincs, így a beruházás által esélyegyenlõséget kapnak az itt élõ fiatalok is. A Nagykanizsán felépülõ intézet a „debreceni modell” alapján valósul meg, ahol az elõzetes letartóztatást, a javítóintézeti nevelést és az utógondozást egy intézetben történõ végrehajtással biztosítják. Így nem börtönben kell letölteniük a bíróság által kiszabott büntetést, vagy éppen a bírósági ítéletig az elõzetes fogvatartásban eltöltendõ idõt, hanem egy olyan közegben, amelyet erre találtak ki. Az igazgató elmondta azt is, volt már kanizsai fiatal náluk a debreceni intézetben, és a távolság miatt nehéz volt neki tartani a kapcsolatot a családjával, és hazautaznia. Szintén emiatt nem volt könnyû találni neki egy olyan munkahelyet, ahol szabadulása után dolgozhatott.
Intézetük munkájáról kiemelte, azon túl, hogy a fiatalokat a nevelési program szerint a jó irányba terelik, nagyon nagy elõnye Debrecennek, hogy az ottani fõiskolások, egyetemisták intézetükben töltik a gyakorlatai idejüket. Sikerül lebontaniuk az elõítéleteket, de a prevenció, a megelõzés terén ennél is nagyobb eredményeket tudnak produkálni. Rendkívüli osztályfõnöki órákat tartanak az általános- és középiskolából érkezõ fiataloknak, akik ebben a közegben, a rácsok mögött egy kicsit elgondolkodhatnak azon, hová lehet jutni például onnan, hogy erõszakosan elveszem egy társamnak a telefonját.
Az újságírói kérdések sorában elhangzott, hogy mikor kezd mûködni az intézet, valamint hogy az elsõ körben honnan érkeznek ide a fiatalok.
Magyari László válasza szerint tavasszal. A projekt elõírása alapján, fél évig a debreceni intézet felügyeletével, mentorálásával kell mûködnie az új intézetnek, utána válhat önállóvá. A társintézményekbõl is kerülhetnek ide fiatalok, illetve szakmai szempontból majd az ügyészség és a bíróság dönti el, hol töltsék el a javítóintézeti nevelés végrehajtására kiszabott idõt, de mindezek mellett a jó megközelíthetõség is fontos. A debreceni intézethez hat megye vonzáskörzete tartozik, hogy a kanizsaihoz mely megyék fognak tartozni, azt még nem tudta megmondani az igazgató. Jelenleg a dunántúliakat Budapestre, a Szõlõ utcai javítóintézetbe, vagy valamelyik börtönbe szállítják, nyilván más felnõtt korúakkal együtt, és kevésbé szakszerû körülmények közé. A jó viszony kialakítása a bíróságokkal itt sokkal gyorsabb lesz – jegyezte meg Magyari László. Az évek során igénnyé vált, hogy jellemzést írjunk a fiatalokról a bírói ítélkezéshez – folytatta. – A nálunk, elõzetesben eltöltött idõ alatt már kiderül, hogy a fiatal mennyire akar beilleszkedni, és ezt mi jelezzük a számukra. Tehát motiválva van a fiatal, és ezt a bíróság meg az ügyészség szintén figyelembe veszi. A mi hosszú, rögös utunknál jóval rövidebb lesz a kanizsaiaké, hiszen a projekt idõszaka alatt, már ebben az évben meglátogatják a dunántúli bíróságokat – a legfõbb ügyészség képviselõje is jelen lesz –, akik az indulást elõ tudják segíteni.
B.E.